Bő két hónapig tartó politikai patthelyzet után Olaszországban megalakult az új olasz kormány, élén a 46 éves baloldali Enrico Letta miniszterelnökkel. Letta és 21 fős kormánya vasárnap – a Quirinale elnöki palotában, Giorgio Napolitano államfő előtt – tette le az esküt, s ma bizalmat kér a parlamentben is. Az eskütétel ideje alatt egy másik római helyszínen, épp a kormányfői hivatal (a Chigi-palota) előtt, lövöldözés volt, amelyben két csendőr megsebesült; a támadót őrizetbe vették.
Enrico Letta (középen) új olasz kormányfő (Fotó: Beta/AP)
Szinte bizonyosra vehető, hogy a parlament tagjainak többsége támogatásáról biztosítja az új koalíciót, ugyanis a februárban legjobban szerepelt két hagyományos nagy párt emberei is helyet kaptak a kormányban. (A két nagy párt egyike sem tudott többséget szerezni a parlament mindkét házában ezért kénytelenek voltak megalkudni, különben – egyezség híján – új választást kellett volna kiírni.). Ezzel lényegében – széles támogatottságú – nagykoalíció alakult Olaszországban, ami a kormányfőt adó balközép Demokrata Párt (PD) és a jobbközép Szabadság Népe (PdL) összefogását jelenti, melyekhez csatlakozott a Mario Monti ügyvezető miniszterelnök vezette centrum párt és egy másik tömörülés, a Radikális Párt is. A politikusok között kilenc a PD, öt a PdL, három a centrum, egy pedig a Radikális Párt tagja. A négy párt politikusai mellett néhány szakértő is helyet kapott a kormányban.
A kormány egyik különlegessége, hogy nagykoalíciós támogatással látja el feladatát, két kis párt segédletével. Hasonló együttműködésre 1947 óta nem volt példa az országban. (Akkor a kereszténydemokraták és a kommunisták fogtak össze.) A balközép PD és a Silvio Berlusconi többszörös exkormányfő vezette jobbközép PdL eddig évtizedekig egymás ellen küzdött, de ezúttal félretették ellentéteiket és összefogtak. Berlusconi nem került be a kormányba, de a háttérből erőteljesen befolyásolhatja annak munkáját. A kormányfő ugyanis az unokaöccse a Berlusconi jobbkezeként és volt kabinetfőnökeként ismert Gianni Lettának.
A kormány másik jellegzetessége, hogy rekordszámú hölgy tagja van; összesen hét nő kapott miniszteri tárcát. Közülük is kiemelkedik a társadalmi integrációért felelős miniszter, az afrikai (kongói) származású Cecile Kyenge, ő ugyanis az első színes bőrű olasz miniszter.
Az sem mellékes a koalíció és az olasz politikai élet szempontjából, hogy a balközép PD soraiból való 46 éves Enrico Letta személyében Olaszország eddigi talán legfiatalabb kormányfőjét üdvözölheti. Figyelemre méltó az is, hogy helyettese és belügyminisztere az az Angelino Alfano lesz, aki Berlusconi legfontosabb segítője, s a PdL főtitkára.
Az EU iránt elkötelezett Letta úgy véli, hogy sikerült hozzáértő kormányt összeállítania, amivel múlt szerdán bízta meg az idős államfő. Letta az 1990-es évek elején lépett be a politikába, pályáját a kereszténydemokratáknál kezdte. Az olasz közéletben mérsékelt és kompromisszumokra kész politikusként ismerik Lettát, aki korábban több kormányban viselt már miniszteri tisztséget, sőt 2004 és 2006 között európai parlamenti képviselő is volt. A politikust valószínűleg elfogadják a nemzetközi pénzpiacok is, ami különösen fontos lenne, hiszen Olaszország súlyos válsággal, régóta tartó recesszióval (tavaly 2,4 százalékkal zsugorodott a gazdaság), magas munkanélküliséggel, óriási államadóssággal és sok egyéb társadalmi, pénzügyi és politikai gonddal küszködik.
A kormányfői megbízatás elvállalásakor Letta fontos célkitűzésként a szegénység és a munkanélküliség okozta vészhelyzet megoldását, valamint az olasz politika hitelének a visszaszerzését jelölte meg. A külföld és a nemzetközi pénzpiacok elsősorban azt remélik az új olasz kormánytól, hogy eltökélten és sikeresen küzd a válság ellen.
Az eredményesség lesz alighanem a legfontosabb ebben a küzdelemben. Olaszország a világ nyolcadik legnagyobb gazdasága és az euróövezet harmadik legjelentősebb tagállama. Ezért belső nehézségei nagyon komoly hatással vannak mind az uniós, mind a világgazdaságra.
Az EU-t és a piacokat az nyugtatná meg, ha az új kormány hatékony intézkedéseket (további szerkezeti reformokat) vezetne be a gazdasági válság elleni küzdelmében. Egyelőre nem derült ki, hogy a Letta-kormány hogyan viszonyul a Mario Monti vezette előző kabinet által elfogadott válságkezelő csomaghoz, amely sok népszerűtlen megszorító intézkedést tartalmaz.
