A XXI. század emberének étrendje rostszegény, túl zsíros, túl sós és túl édes. Az átlagember naponta 20 g sót fogyaszt, pedig a szervezetnek csupán 5 grammra van szüksége – ez 2 g nátrium- és 3 g klórbevitelt jelent. A túlzott sófogyasztás növeli a vérnyomást, ennek következtében szívelégtelenség és vízvisszatartással kapcsolatos problémák alakulnak ki.
A „sófogyasztási szenvedély” nem velünk született adottság, a sós íz szeretete elsajátított szokás. Bőséges fogyasztása növeli a só utáni vágyat, sőt álcázza és elnyomja a természetes ízeket.
Hogyan szabadulhatunk meg ettől a szokástól?
Az élelmiszer-ipari termékek, például a kenyérfélék, feldolgozott hústermékek, instant levesek, rengeteg sót tartalmaznak. Gondoljunk csak bele, hogy mi magunk is milyen gyakran nyúlunk a sószóróhoz, ha ízetlennek találjuk a tányérunkban gőzölgő ételt. Első lépésként próbáljuk meg eltávolítani az asztalunkról a sószórót, hiszen a boltban vásárolt termékek bőven fedezik a napi sószükségletet, de ha csak egy mód van rá, legjobb, ha kerüljük a kész- és félkész ételek vásárlását, fogyasztását, inkább otthon készítsük el őket.
Tanuljuk meg gyógynövényekkel és egészséges fűszerekkel ízesíteni az ételt.
Fogyasszunk minél több zöldséget, gyümölcsöt természetese formában, élvezzük az ízüket.
Adjunk magunknak három hetet. Eltelte után még az úgynevezett normális, megszokott ételek is kezdenek sós ízűek lenni.
A CUKOR
Az átlagember 65 kg cukrot és édesítőszereket fogyaszt évente – beleszámítva minden férfit, nőt és gyermeket – ez naponta 2 dl cukor mennyisége. Számoljuk ki, hogy ez mennyit tesz ki egy négytagú család esetében. Rémisztő, nem?
A cukros étrend 20-30 százalékkal növeli a gyomorsav mennyiségét, ez ingerli az emésztőcsatorna felső szakaszát, a nyelőcsövet és a garatot, valamint hajlamosít a fekélyre, hozzásegít többek között a szívinfarktus, cukorbetegség, elhízás, emésztőrendszeri megbetegedések, köszvény, csontritkulás, rák, vitamin- és nyomelemhiány, belsőelválasztású mirigyrendszer zavarai, fáradékonyság kialakulásához. Ha az étrendből kivonjuk a cukrot, megszűnhet az emésztési zavarok 60-70 százaléka.
Figyelem, cukorra szüksége van a szervezetnek, de nem a finomítottra, hanem a természetesre (de csak mértékkel), ezért a cukrot – finomított cukor és mesterségesen előállított édesítőszerek helyett – pótoljuk mézzel, nádcukorral, maláta- és gyümölcscukorral.
Néhány érdekesség:
– Üdítőitalok – 3,5 deci üdítőital 12 teáskanál cukrot tartalmaz.
– Desszertek – egy darab csokoládés sütemény például 15 teáskanál cukrot tartalmaz, egy csésze gyümölcsös joghurt pedig 12 teáskanálnyit.
– Cereáliacsemegék (pl. a Cerbona-félék, bolti müzli stb.). Néhány közülük kitűnő, de vannak olyanok, amelyeknek a 48, illetve 64 százaléka cukorból készült. Ezek nem gabonaneműek, hanem cukorkák.
– Rejtett cukrot találunk például a konzervlevesekben, a félkész ételekben, a tévénézés közben elfogyasztott ropogtatni valókban.
Mi a megoldás? Neveljük magunkat és tanuljuk az önuralmat. Ha édesszájúak vagyunk, keressük fel a szájsebészt... no, persze ne vegyük szó szerint, de az édesszájúak átnevelhetőek.
Például a gyümölcs – édes, kellemes az íze, és tele van gyümölcscukorral. Elégítsük ki azzal édesség utáni sóvárgásunkat, hogy fánk helyett egy szőlőfürtért nyúlunk. Szórjunk cukor helyett eper- és banánszeleteket gabonafélékből készített ételünkre. Ízérzékelésünk idővel megváltozik, és valóban jobban fogjuk szeretni a kevésbé koncentrált édességeket.
A ZSÍR
„Alattomos cselszövő munkálkodik országunkban, és szép csendben több amerikait tesz munkaképtelenné és öl meg, mint amennyit a háborúk pusztítottak el a XX. században. Ez a gaz merénylő a táplálékunkban lévő zsiradék.” (Alieen Ludington – Hans Diehl: Életmód-változtatás hétről hétre)
Attól tartok, hogy országunk lakóit is fenyegeti ez a „gaz merénylő”. Ismeretes számunkra, hogy a zsír minden élő sejt létfontosságú része. Sőt, nélkülözhetetlen egészségünk megőrzéséhez. Akkor vajon mi a baj vele? A bajok azért keletkeznek, mert túl sok zsiradékot veszünk magunkhoz, és gyakran olyan formákban, melyeket a szervezet nagyon nehezen tud feldolgozni.
Halálos kettős néven ismeretes – a rostszegény és a magas zsírtartalmú étrend. Betegségek sokasága hozható összefüggésbe az ilyen táplálkozás miatt, pl. szívkoszorúér-megbetegedés, epekövek, vakbélgyulladás, székrekedés….
Mi a teendő, hogyan védjük meg magunkat?
– csökkentsük a zsiradékot étrendünkben – a vaj, a margarin, a növényi zsiradék, főzési és salátaolajok szinte 100%-ban zsírok. A húsok, sajtok, tojás és a tej átlagosan 50–80%-ban tartalmaznak zsírkalóriát.
– növeljük meg nagymértékben a rostbevitelt. A növényi táplálékoknak, gyümölcsöknek, zöldségféléknek, teljes gabona- és babféléknek magas a rost- és alacsony a zsírtartalmuk, ráadásul a bennük lévő kis mennyiségű zsírok koleszterinmentesek, így ez az ideális út, amelyen járhatunk.
Az étrendünk, amely duzzad a zsírtól, lassan elpusztít bennünket.
Ha szeretnének többet megtudni a cukor, a só és a zsír használatáról, látogassanak el az Élet és Egészség civil szervezet Cirill és Metód utca 19. alatti klubhelyiségébe, ugyanis 2013. május 6-án 18 órakor ezekről a szervezetünkre káros élelmiszerekről lesz szó – ez alkalommal terítéken a hajdina.
