2024. április 20., szombat

Egymilliárddal több a külhoni magyarság támogatására

Az előző évihez képest közel egymilliárddal több, 13,4 milliárd forintos forrás áll rendelkezésre a Bethlen Gábor Alapnál a külhoni magyarság támogatására – közölte Lélfai Koppány, az alapkezelő vezetője az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága keddi ülésén. A vezérigazgató kifejtette: oktatási-nevelési célú juttatásokra 10,76 milliárd forintot, a Sapientia Magyar Tudományegyetem támogatására 1,38 milliárdot, míg a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola támogatására 500 millió forintot különítettek el.

Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Lélfai Koppány, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója és Potápi Árpád, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke a testület ülésén

Répás Zsuzsanna, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára, Lélfai Koppány, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója és Potápi Árpád, az Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottságának fideszes elnöke a testület ülésén

Az idei évre vonatkozó egyes tételeket részletezve közölte; a Határtalanul programra 435 millió forint jut. Tavaly 743 pályázat futott be, és 409 intézmény kapott támogatást. A programban több mint 17 200 anyaországi, 2500 külhoni diák és mintegy 2000 tanár vett részt.

A célterületek közül első helyen Erdély áll, amelyet a Felvidék, Kárpátalja és Délvidék követ.

A Magyarság Háza programtámogatása 216 millió forint, a nemzeti jelentőségű intézmények támogatása 3,8 milliárd forint. A magyar kultúráért és oktatásért központi pályázati kerete 600 millió forint, ebből 200 millió forint a kis költségvetésű programokra fordítható összeg. A régiónként meghatározott keretösszeg Erdély esetében 84 millió forint, míg Felvidékre 46 millió forint, a Vajdaságra 40 millió forint, Kárpátaljára 30 millió forint jut.

Gyeney Laura, a Kisebbségi Jogvédő Intézet igazgatója felidézte, hogy 2012 nyarán alakult meg az intézet azzal a céllal, hogy minél hatékonyabb jogvédelmet biztosítsanak a külhoni magyarság számára. Az intézet feladatai közül kiemelte a jogsegélyszolgálat működtetését határon túli szakemberhálózat létrehozásával, valamint a jövő jogászgenerációjának képzését. Kérdésre válaszolva elmondta: a temerini fiúk ügyében folyamatosan tartják a kapcsolatot a helyi ügyvédekkel, és hamarosan a helyszínre utaznak, felkeresik az érintetteket. Úgy fogalmazott: ez egy kiemelt és nagyon kényes ügy, amelyben komoly előrelépés eddig nem történt, de bíznak abban, hogy Szerbia várható uniós csatlakozása fordulópontot jelent majd.

Répás Zsuzsanna, nemzetpolitikai helyettes államtitkár a 2011 októberében elindított Nemzeti Regiszter eddigi eredményeiről beszámolva többek között közölte; a honlapon 33 diaszpóra szervezet bemutatóanyaga szerepel, és közel háromezer kérdés érkezett. Ezek egy része az egyszerűsített honosítással volt kapcsolatos, de volt aki rég elveszett hozzátartozója megtalálásához kért segítséget.