2024. április 25., csütörtök

Nem érzik magukat veszélyben

A kiskorúak azt hiszik, meg tudják magukat védeni a világháló ártalmaitól

Tavaly mindössze tizennégy esetben tettek feljelentést a gyermekek valamilyen kizsákmányolása miatt hazánkban, mindegyik esetben szexuális visszaélésről volt szó. A szakértők szerint nyilvánvaló, hogy a visszaélések reális száma ennél jóval nagyobb. A tartományi ombudsman legújabb jelentésében a gyermekek internetes zaklatásának a jelenségével foglalkozott, az ilyen ügyek kapcsán hivatalosan egyáltalán nincs panasz, egészen addig, amíg bűncselekmény kategóriájába sorolható esetté nem válik a zaklatás. Pedig mindannyiunk számára világos, hogy a világhálón nemcsak fontos adatokat, tudást lehet gyűjteni, nem csupán szórakozni lehet, hanem – elsősorban a közösségi hálózatok előretörésének köszönhetően – veszélybe is lehet kerülni, ha nem tartjuk magunkat bizonyos alapelvekhez. A legveszélyeztetettebb kategóriát, mint sok más esetben, ezen a téren is a gyerekek képezik, akik nincsenek tisztában a kockázatokkal, nyitottabbak az idegenekkel való virtuális kapcsolattartásra, nem riadnak vissza attól, ha valaki túl sok adatot igyekszik róluk megtudni, vagy éppen eszükbe sem jut, hogy az ismerősnek hitt személy neve mögött valaki más is rejtőzködhet egy másik számítógép képernyője mögött.

A JOGRENDSZER MULASZTÁSA

A gyermekek kizsákmányolásának számos módját ismerjük, ezek közül a legelterjedtebbek az internetes, szexuális és munkához fűződő visszaélések, a legutóbbi alatt elsősorban a koldulásra kényszerítést lehet érteni – fejtette ki Andrea Žeravčić, a Save the Children nemzetközi gyermekjogvédelmi szervezet északnyugat-balkáni igazgatója az ombudsmani jelentés bemutatása során. Mint mondta, kizsákmányolásról akkor beszélhetünk, ha a különféle visszaélések és az anyagi haszonszerzés között tetten érhető a kapcsolat. Arról számolt be, hogy a közösségi hálózatokon évről évre növekszik a személyi adatokkal való visszaélések száma, s a legsebezhetőbbek e tekintetben a kiskorúak, akik sokszor nincsenek is a tudatában annak, hogy internetes visszaélés áldozataivá váltak. Žeravčić szerint harcolni e jelenség ellen leginkább a megfelelő helyzetfelismeréssel lehet, s azzal, hogy egy átfogó megelőzésen dolgozunk, ami a minimálisra csökkenti a gyerekek efféle kihasználásának számát.

Muškinja Heinrich Anikó tartományi ombudsman elmondta, hazánkban továbbra is jellemző a számítógépes és kommunikációs technológiák széles körű alkalmazásának előretörése, ami maga után vonja a visszaélések számának a növekedését is. Problémaként jelölte meg, hogy a szerb jogrendszer nem ismeri fel a gyerekek ez úton történő kizsákmányolását.

„CSAK BARÁTAIMMAL OSZTOK MEG KÉPEKET”

A Vajdaság területén elvégzett kutatás eredményeit Marija Kordić gyermekjogvédelmi ombudsmanhelyettes mutatta be. A 10 és 13 év közötti gyerekek esetében levonható általános megállapítások között szerepel, hogy mindannyiuk rendelkezik Facebook-profillal, és állandóan jelen vannak a hálózaton. Magát a profilt a legtöbb esetben idősebb testvérük vagy szüleik nyitották meg számukra, s ők segítenek abban is, hogy rendszeresen feltöltsék a magukról készített legújabb fotókat, információkat – már akinek egyáltalán szüksége van efféle közreműködésre. Legtöbbjük napi fél–három órát tölt el a világhálón, s elsősorban a Facebookot látogatja. Az oldalon gyakran álprofilt is nyitnak, hogy több pontot szerezhessenek bizonyos játékokban. Kellemetlenségekről valamennyien beszámoltak: elsősorban arra panaszkodtak, hogy saját tudtuk nélkül töltött fel róluk készült képeket valaki, kigúnyolták őket társaik e hálózat lehetőségeivel élve. Szüleikkel szívesen elbeszélgetnének az internet veszélyeiről, amelyekről körülbelül annyit tudnak, hogy egy jó antivírus program minden problémát meg tud oldani.

A 18 év alatti középiskolások egy–négy órát töltenek el naponta az interneten, azzal, hogy a hétvégéken ez az idő akár meg is sokszorozódhat. Azt mondják, csak barátaikkal osztanának meg képeket, de mint kiderült, többségüknek ötszáznál is több ismerőse van a Facebookon. Filmek és zene letöltésére is használják az internetet. Kisebb hajlandóságot mutatnak arra, hogy szüleikkel megbeszéljék, ha valami miatt veszélyben érzik magukat a világhálón, elég érettnek érzik ugyanis magukat ahhoz, hogy megvédjék magukat.

A felmérés bizonyította, hogy a szülők is sokszor tehetetlenek, s nincsenek tisztában azzal, mennyi időt tölt el gyerekük az interneten. A legtöbb esetben nem tudják, mi számít visszaélésnek, s mi nem. Úgy érzik, azzal, hogy gyermekeiket ismerősnek jelölik a közösségi oldalon, legalább valamilyen betekintést nyernek abba, mivel foglalkozik. A különféle filtereket, biztonsági beállításokat ismerik ugyan, de csak kevesen alkalmazzák, arra hivatkozva, hogy azok úgysem elegendőek.

Az ombudsman fontosnak tartja, hogy az oktatási intézmények nagyobb figyelmet szenteljenek ennek a kérdésnek, s emlékeztet, hogy az informatika továbbra is csupán a választható tárgyak csoportjába tartozik csupán – a gyerekek többsége unalmasnak tartja ezeket az órákat. A közszolgálati médiumoktól a polgárok jogvédője úgyszintén azt várja el, hogy többet foglalkozzon az internet veszélyeivel, a gyerekek kizsákmányolásának kérdéskörével.