A megengedett érték alatt az arzén

Sztojánovity Lívia

2013. április 21., 15:05

Kommentek száma 0  Megjelent nyomtatásban

Már a múlt század közepe táján kiderült , hogy térségünkben a föld mélyebb rétegeiben levő vízkészlet arzénnal szennyezett, ami komoly betegségeket, többek között rákot is okozhat. Az utóbbi években egyre nagyobb figyelmet kap ez a probléma, és folyamatosan dolgoznak olyan tisztítási technológiákon, melyekkel egészséges ivóvíz jut el a fogyasztókig.

Kezdetben a vízben levő arzén megengedett értéke 200 mikrogramm/liter volt, azonban az évek folyamán ezt többször is módosították, és az Egészségügyi Világszervezet végül 10 mikrogramm/literben állapította meg ezt az értéket, ugyanis az afölötti veszélyes az emberi egészségre. Az arzén a legmérgezőbb félfém, ugyanakkor a gyógyászatban is hasznosítják, sőt még az emberi szervezetnek is szüksége van rá naponta 0,012–0,025 milligramm mennyiségben, ez az arzén fogyasztására képes tengeri élőlények, vagyis halak, rákok, kagylók elfogyasztása és az ivóvíz által jut be az emberi szervezetbe.

Szabadkán mélységi fúrt kutakból, 180–200 méter mélységből nyerik a vizet. Ezen a szinten pedig már megemelkedik a vízben található vas, ammónium-ion és az arzén koncentrációja is.

– Ez nem szennyeződés, hanem ezen a mélységen a specifikus geológiai struktúrának köszönhetően a földréteg természetesen ilyen, s ez az egész Pannon-térséget érinti – magyarázza Novák Renáta, a Vízművek és Csatornázási Közvállalat laboratóriumának vezetője. – Mivel az arzén rákkeltő nehézfém, amely lerakódik a szervezetben, vagyis nem bontódik le, nem választódik ki, az ivóvízben 10 mikrogramm/liter lehet a megengedett arzénkoncentráció. Szabadkán 1990-ben kiépítettük az egyes számú Vízgyárat, ahol harminc aktív kutunk van. A Vízgyárban lecsökkentjük a vas, az ammónium-ion és az arzénkoncentrációt, majd a második fázisban a nyers víz feldolgozásakor az arzénmennyiséget tovább csökkentjük. Egy komplex szűrőberendezésen keresztül tisztítjuk meg a vizet, ahol az ammónium-iont töréspontig klórral oxidáljuk, a vasat szűrjük, az arzén csökkentéséhez pedig vas-szulfátot adagolunk, az leköti az arzént, ami így kiszűrődik. Amikor 1998-ban megszigorították az előírásokat, és az addigi ötvenről tíz mikrogrammra csökkentették az arzén literenkénti határértékét, a Vízgyárban is alkalmazkodtunk az új feltételekhez, így a fogyasztókhoz tíz mikrogramm alatti arzéntartalmú víz jut el. Szabadka lakosságának mintegy nyolcvanöt százaléka iszik ilyen vizet, mely teljes mértékben kielégíti a szerbiai és az EU-s előírásokat is, lekapcsoltuk a diszperz kutakat, vagyis Sándorban és a városi közkórháznál levőket, vagyis akik addig nyers vizet kaptak, most már tisztított ivóvíz jut el hozzájuk is.

A Sever gyár mögött, a kettes vízkitermelő környékén öt aktív kút található, ezek egyelőre nyers vízzel látják el a környéket, vagyis Kisradanovácot, Kertváros egy részét, Újvárost és Nagyradanovácot. Ez a víz klórozott, az arzéntartalom pedig nagyjából 70 mikrogramm, viszont állandó mikrobiológiai és vegyi ellenőrzésnek vetik alá. Hamarosan azonban itt is épül egy Vízgyár, ezzel nemcsak ez a környék kap majd egészséges vizet, hanem Palics vízellátása is megoldódik. A laboratórium vezetője kiemelte, a vas és ammónium-ion kiszűrését relatív egyszerű megoldani, azonban az arzénkoncentráció csökkentése bonyolult és nagyon drága technológia, ezért a kettes Vízgyárban alkalmazni szeretnének egy olyan technológiát, mely modern és hatékony, ugyanakkor árban is elérhető. Ma már vannak abszorpciós, ultrafiltrációs vagy nanotechnológiák, de az egyik lehetséges megoldás akár annak a kísérleti berendezésnek a tartós alkalmazása is lehet, melyet Királyhalmán tesztelnek.

– Szabadka azon ritka városok közé tartozik, ahol a víz arzéntartalma a megengedett érték alatt van, legalábbis ott, ahol feldolgozott vizet isznak a fogyasztók, azonban nagyok az eltérések a környező települések között, hiszen amíg Csantavéren, Višnjevácon 180–200 méter mélységben nincs arzén a vízben, addig Királyhalma az egyik olyan pont, ahol magasabb az arzénkoncentráció, mint máshol, de ebből a szempontból Bajmok, Györgyén és Mišićevo is problémás, ezért itt is meg kell oldani az ivóvízrendszert. Királyhalmán működik egy félüzemi berendezés, mely egyelőre jó eredményeket ad, hiszen az arzéntartalom literenkénti értéke jóval tíz mikrogramm alá csökkent. Itt már az ammónium-iont is biológia tisztításnak vetjük alá, vagyis a klór helyett különböző mikroorganizmusok oxidálják az ammónium-iont, az arzént pedig abszorpciós eljárással vonjuk ki, ahol vas-oxiddal bevont homok az abszorbens. A víz ezeken keresztül folyik át, és az arzén a homokszemcséken abszorbeálódik, vagyis lekötődik az arzén és nem oldódik ki. Nagyon fontos azonban, hogy ebbe biztosak legyünk, mert csak akkor alkalmazhatjuk ezt a rendszert tartósan, ha valóban beválik a technológia, ez viszont nem olyan dolog, amiről egyik napról a másikra dönthetünk – emelte ki Novák Renáta.

Mivel az arzénprobléma nemcsak Vajdaságot, hanem Magyarország egy részét is érinti, egy IPA-projektumon keresztül közösen próbálják a szakemberek megtalálni a legmegfelelőbb technológiát az arzén eltávolítására. Mivel nemcsak a nyers víz feldolgozásakor, hanem a szennyvíztisztítás alkalmával is megjelenik az arzén, ezért gondolni kell a későbbi kezelésére és tárolására is, melyre egy ilyen projektum úgyszintén megoldást adhat.


!A cikkhez nem tartozik képgaléria.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége