2024. március 29., péntek

Szerbiában egyre többen betegednek meg leukémiában

A Szerbiai Rákellenes Egyesület elnöke szerint a NATO-bombázások utóhatásaiba betegszünk bele

A dr. Milan Jovanović Batut Közegészségügyi Intézet adatai szerint az elmúlt 10 évben a leukémiás és limfómás – nyirokcsomó-daganatos – megbetegedések megjelenésének száma 110 százalékkal, míg az ezekben a betegségekben elhalálozottak száma 180 százalékkal nőtt meg.

Slobodan Čikarić, a Szerbiai Rákellenes Egyesület elnöke megjegyezte, hogy a szóban forgó adat egyáltalán nem lepi meg, ugyanis a NATO-bombázások során Szerbiára 15 tonna szegényített uránt dobtak le, amely már a legkisebb mennyiségben is rettentően rákkeltő, és a rák mellett genetikai mutációkat okoz, vagyis a sugárszennyezett személyek utódai nagy eséllyel születnek pszichofizikai deformációkkal. Állítása szerint a szegényített uránt tartalmazó lövedékeket főként Koszovó területén, valamint a pčinji körzetben vetették be. Kiemelte, hogy a szegényített urán mindörökké a területeken marad, ugyanis a felezési ideje 4,5 milliárd év. Hozzátette, hogy a radioaktív anyag a talajba kerül, onnan átkerül a táplálkozási láncba, hatása pedig daganatok formájában általában késleltetve mutatkozik meg. Leukémia és nyirokcsomó-daganat esetében 5–10 év a látens időszak, egyéb rákos megbetegedések pedig akár 10–20 év múlva is jelentkezhetnek.

– Ennek ellenére nem csak Szerbia polgárait érintette a szegényített urán hatása, ugyanis por alakjában a szél számos európai uniós tagországba elvitte – mondta Čikarić.

Az egyesület elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy 2008-ban – vagyis a lappangás időszakának elteltével – Szerbiában két százalékkal több rákos megbetegedést regisztráltak, mint 2001-ben. A 2010-es adatokat a két évvel korábbiakkal összevetve pedig 10 százalékkal emelkedett az újonnan diagnosztizált daganatos esetek száma.

– A leukémiás megbetegedések számának 2006-os megnövekedéséhez hasonlóan jövőre ugyanígy ugrásszerűen megnövekedhet a rosszindulatú daganatos megbetegedések száma is – vélekedett Čikarić.

Szerbiában 2001-ben 30 744 új rákos megbetegedést, 2010-ben pedig 37 412 új rákos megbetegedést regisztráltak. Kiemelte, hogy csak az idén 40 ezer új rosszindulatú rákos megbetegedésre számítanak, és megközelítőleg 22 ezerre teszi a rosszindulatú daganatok miatt elhalálozott személyek számát. Az orvos úgy értékelte, hogy Szerbia több milliárd dollárnyi kártérítést követelhetne azoknak a tengerészeknek a példájára, akik két-két millió dollár fájdalomdíjat kaptak a fukusimai sugárzás miatt.

Vladimir Ajdačić atomfizikus hozzáteszi, hogy genetikai mutációkat figyeltek meg azokon a területeken, ahol a NATO szegényített urán lövedékeket használt.

– Elsődlegesen olyan állatoknál figyelhettünk meg mutációkat, amelyek nagy területen sokat mozognak, például kutyáknál, macskáknál, rókáknál – mondta Ajdačić.

Mint megjegyezte, hasonló lövedékeket Irakban is használtak, és a kutatások szerint az öbölháborúban szolgáló amerikai katonák utódjainak 67 százalékánál genetikai rendellenességek jelentkeztek.

Az olaszországi ügyészség a közelmúltban indított vizsgálatot a koszovói békemissziókban szolgált katonák nagy arányú rákos megbetegedése miatt. Az olasz katonák már évek óta próbálják bebizonyítani az összefüggést megbetegedéseik és a szegényített urán lövedékek között. A szegényített urán áldozatainak családjait tömörítő egyesület adatai szerint eddig 300 olasz NATO-katona vesztette életét szegényített urán mérgezés miatt, míg további 3600 katona betegedett meg a rák különböző formájától, legfőképp nyirokcsomó-daganatos betegségekben. Ugyanakkor a feltételezések szerint ez a szám sokkal nagyobb, ugyanis a különböző békemissziókban Boszniában, Afganisztánban, Irakban több mint 70 ezer olasz katona vett részt.