Riasztó adatot tett közzé ismét az Európai Unió statisztikai hivatala. Az Eurostat szerint februárban – éves összehasonlításban – a munkanélküliség átlagos szintje a 27 tagú közösségben hajszál híján elérte a 11 százalékot. Januárhoz képest picit nőtt az állástalanok száma és a jelekből ítélve a rossz irány folytatódhat egész évben. Tavaly februárhoz képest 1,8 millióval, az idei januárral összehasonlítva pedig 76 ezerrel gyarapodott az uniós munkanélküliek tábora, amelynek összlétszáma így már megközelíti a 26,5 milliót.
Az EU részét képező euróövezetben a munkaképes lakosság 12 százaléka volt munka nélkül. Ez azt jelenti, hogy a közös valutát használó 17 tagországban – az előző, januári hónaphoz képest – változatlan maradt a munkanélküliség. Az Eurostat szerint 2013 februárjában 19 millió volt az állástalanok száma az eurózónában.
A mély szakadék szintén maradt az EU, illetve az eurózóna fejlettebb, jobban teljesítő északi és déli államainak munkaerőpiaca között. Az unió – siralom völgyének is nevezett – dél-európai térségében már-már katasztrofális a helyzet. A déli válságországok közül Görögország és Spanyolország továbbra is kilóg a sorból, bár utóbbiban márciusban már 4949-cel kevesebb személy neve szerepelt a hivatalos (országos) munkanélküli nyilvántartásban. Ez azonban gyenge vigasz a maradék mintegy ötmillió embernek, akik hónapok, vagy évek óta sikertelenül próbálnak elhelyezkedni.
A minimális csökkenés ellenére a spanyol munkanélküliség továbbra is 26,3 százalék. Ez az arány alig marad el az EU-ban (e téren) negatív rekordernek számító Görögországétól, ahol idén februárban a munkaképes korú lakosság csaknem 26,4 százalékának nem volt állása.
A legalacsonyabb munkanélküliséget Ausztriában és Németországban mérték. Előbbiben 4,8 százalék, utóbbiban 5,4 százalék volt a februári mutató, alig kedvezőtlenebb, mint Luxemburgban (5,5 százalék) és Hollandiában (6,2 százalék).
A legaggasztóbb talán az, hogy a 25 évnél fiatalabbak körében továbbra is óriási a munkanélküliség, vagyis sokkal magasabb (23,5 százalék), mint az uniós átlag. Némelyik országban romlottak, másutt kissé javultak a statisztikák, de az eddig is súlyos válsággal bajlódó országokban, így Cipruson, Görögországban, Olaszországban, Portugáliában vagy Spanyolországban vajmi keveset változott a fiatalok foglalkoztatottsága.
A legkilátástalanabb a 25 év alatti görögök és spanyolok helyzete. Soraikban a munkanélküliség aránya eléri az 58,5 százalékot, illetve az 56 százalékot, vagyis (Görögországban és Spanyolországban) öt fiatal közül három hiába keres munkát. Nem sokkal jobb a helyzet Portugáliában és Olaszországban sem: a portugál és az olasz fiatalok körében a munkanélküliek aránya 38 százalék körüli.
Ennél már csak az a nagyobb baj, hogy a romló gazdasági helyzetben tovább gyarapodhat a munkanélküliek serege. Az EU-ban az idén sem várható gazdasági növekedés. Ellenkezőleg. Minden elemző és szakmai szervezet a recesszió elhúzódására számít. A fő kérdés immár az, hogy mennyit eshet vissza (átlagban) az uniós gazdaság.
A világ egyik legtekintélyesebb gazdaságelemző központja, a londoni Economist Intelligence Unit (EIU) legutóbbi előrejelzése szerint az euróövezetben az összesített bruttó hazai össztermék (GDP) idei átlagos csökkenése az eddigi becslések duplája lehet, csaknem 0,4 százalék. Ennek fő okát az EIU a kormányzati megszorításokban (kiadáscsökkentésben) látja. Az állami spórolás ugyanis visszafogja a lakossági kiadásokat is.
Az eurózóna gazdasági teljesítményéről még lesújtóbb képet vázolt fel a J.P. Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport is. Közgazdászai a minap közölték: a 2013-ra vonatkozó eddigi prognózisukban szereplő 0,2 százalék helyett valószínűbbnek tűnik a 0,6 százalékos gazdasági visszaesés az EU valutaövezetében.
A Standard & Poor's (S&P) nemzetközi hitelminősítő szintén hasonló véleményt fogalmazott meg. A recesszió gödrében című prognózisában azt valószínűsíti, hogy az euróövezet összesített GDP-je idén fél százalékkal zsugorodik, de jövőre már 0,8 százalékkal növekszik.
Az S&P a legnagyobb eurógazdaságok közül csak Németországban vár növekedést idén (0,8 százalékot). A francia gazdaság visszaesése 0,2 százalékos, az olasz 1,4 százalékos, a spanyol 1,5 százalékos az előrejelzés szerint 2013-ra.
Az S&P készített egy alternatív forgatókönyvet is, amelyben mélyebb és elhúzódó recesszióval számol. Ha ez a változat valósulna meg, a német gazdaság idén 0,8 százalékkal, a francia 1,3 százalékkal, a spanyol 2,2 százalékkal, az olasz pedig 2,4 százalékkal esne vissza. Az euróövezetre ebben az esetben két év recesszió várna: a valutaunió összesített GDP-értéke idén 1,6 százalékkal, jövőre pedig 0,3 százalékkal csökkenne.
