2024. április 24., szerda

Ízig-vérig közéleti ember

Dr. Uzon Miklós a diáksegélyezés terén szerzett érdemeiért és a vajdasági magyarság önszerveződésének előmozdításában játszott szerepéért részesült kitüntetésben

Dr. Uzon Miklós 96 éves. Azt mondják, még ma is nap mint nap kézbe veszi a Magyar Szót, ahogyan az az elmúlt 69 évben napi rutinjává vált, ugyanis az első számtól kezdve rendszeres olvasója lapunknak. Március 15-e alkalmából a Magyar Érdemrend tisztikeresztje kitüntetést vehette át dr. Uzon, mert elévülhetetlen érdemeket szerzett a vajdasági magyarság önszerveződésének előmozdításában, szakmai karrierjét és egzisztenciáját is kockáztatva emiatt.  
Már a harmincas években – gimnazistaként, egyetemistaként – tagja volt a szabadkai Népkör magyar művelődési egyesületnek, ahol nemcsak műkedvelő tevékenység folyt, hanem a babakelengye akcióval, az ingyenes napközi működtetésével a szegény embereken igyekeztek segíteni, a mozgókönyvtár a Szabadka környéki falvak olvasni szerető lakosait látta el olvasnivalóval. 1942-ben a népi írók irodalmi estjére került sor itt, a Népkörben, Kodolányi János, Sinka István, Féja Géza, Darvas József volt a szabadkai közönség vendége, ennek a rendezvénynek a megszervezésében Uzon Miklós is részt vállalt. Majd egy évvel később, 1943-ban szabadkaiak egy csoportjával ő is ott volt a balatonszárszói konferencián. Ekkor már jogi doktor, ugyanis a Szabadkán a két világháború között működött Jogi Karon 1940-ben szerzett oklevelet, majd Pécsett doktorált 1942-ben. Ügyvédjelölt volt 1945 és 1948 között, ekkor politikai okokból kizárták az ügyvédi kamarából.  Vállalati titkárként, jogi referensként dolgozott, majd 1962-ben visszatérhetett az ügyvédi pályára. Később még egy meghurcoltatásban volt része, ugyanis 1969-ben a Jugoszláviai Magyar Nyelvművelő Egyesület alelnökeként síkraszállt egy magyar kulturális szövetség létrehozásáért. Sajtóhadjárat indult ellene, nacionalistának bélyegezték. 1974-ben Stipan Kopilović, a rettegett szabadkai párttitkár javaslatára Uzont ismét kizárták az ügyvédi kamarából. Ezt követően a horvát ügyvédi kamarába kérte a felvételét, de Kopilović onnan is kizáratta. Ügyvédi pályája derékba tört. Politikailag annyira megbízhatatlan személynek számított, hogy tíz évig, ha magas rangú államférfi érkezett a városba, nem hagyhatta el a lakását, mert ellenkező esetben a börtönben kellett volna töltenie azt az időt, amíg a vendég a városban tartózkodik. Lánya évekig nem kaphatott állást Szabadkán. Uzon Miklós már 1991-ben kérte a rehabilitálását, de ez csak 1996-ban következett be. Közben 1990-ben újraélesztette a két világháború közötti Napokat eszik a kisdiák elnevezésű mozgalmat, lelkes segítőkkel egyetemben létrehozta a Kosztolányi Dezső Diáksegélyező Egyesületet, amely a szegény sorsú, tehetséges diákok továbbtanulását szolgálta.

– Segíteni kell a magyar fiataloknak, hogy tanulhassanak, ne segédmunkások, konyhalányok, hanem értelmiségiek legyenek – mondogatta. Fáradhatatlanul kilincselt támogatásért, hogy ösztöndíjat tudjanak biztosítani a KODDE védenceinek. Szívügye volt neki és munkatársainak is, hogy sikerüljön ingyenes vagy olcsó albérlethez juttatni a szegény sorsú, ám szorgalmas, tehetséges diákokat, s egy tál meleg ételhez is juttatni legalább egy részüket, a valamikori Napokat eszik a kisdiák mintájára.
Anyanyelvünk egyenjogúságáért több alkalommal is síkraszállt, ha visszásságokat tapasztalt, azt azonnal szóvá tette. 2004-ben nyilvánosan kifogásolta, hogy Szabadka üzleteinek nagy részében nem tudnak magyarul ( emlékezzünk csak a feliratokra  „Beszélünk magyarul”)
 – Jól emlékszem, a harmincas években el sem tudott helyezkedni városunkban az a kereskedő, aki nem beszélt legalább 2 nyelvet – a magyart és a szerbet vagy horvátot. Sőt, Bajmokon szóba sem jöhetett olyan kereskedősegéd alkalmazása, aki nem tudott németül is – nyilatkozta akkor lapunknak dr. Uzon Miklós. Ő volt az, aki akkor, 2004-ben a Nyitott Távlatokkal kezdeményezte azt az akciót, amelyet ez a civil szervezet az akkori községi önkormányzattal karöltve indított útjára Kulturált közigazgatás – kulturált kereskedelem jelszóval. A cél az volt, hogy az ügyes-bajos dolgaikat intéző polgárok legyenek akár szabadkaiak, akár az ország más városából vagy külföldről érkezők, könnyen, nyelvi akadályok nélkül oldhassák meg ügyeiket, tárgyalhassanak, jussanak információhoz szerb, magyar, horvát, angol és német nyelven.  
Dr. Uzon Miklósnak a közelmúltig tartó aktív közéleti tevékenységét mutatja az alábbi felsorolás: a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének és a Vajdasági Magyar Szövetségnek alapító tagja, illetve tagja a Kegyeleti Bizottságnak, a Pax Romanának, az Aracs és a Nyitott Távlatok társadalmi szervezeteknek, az Észak-bácskai Cserkész Szövetségnek.
Ez az ízig-vérig közéleti ember 1998-ban Aracs-díjban részesült, most pedig Áder János magyar államfő a Magyar Érdemrend tisztikeresztjével tüntette ki.