2024. március 29., péntek

Egyedül két rossz út között

A szerb kormány ideiglenes intézményeket alapít tíz koszovói községben

A szerb államhatalom csúcsa kedd déli tizenkettőig határoz a koszovói kérdésben, jelentette be pénteken Marko Đurić, a köztársasági elnök tanácsadója, kiemelve, hogy a végső döntés meghozatala előtt részletesen elemzik, hogy mit kaphat az ország az egyik útra és mit a másikra lépve. Tény, hogy az országnak mindkét döntés miatt súlyos kihívásokkal és veszteségekkel kell szembesülnie – nyomatékosította Đurić.

– Brüsszel és Prishtina ajánlata semmit sem változott. A felkínált nyolc megoldási pontban szóba sem kerülnek a szerb községek többlethatáskörei. Ezenfelül nem említik a szerb lakosság biztonságának kérdését és a jogi biztosítékokat. A másik fél azzal kapcsolatban sem hajlandó kompromisszumra, hogy a szerb községek területén ne állomásozzon a nyáron megalakítandó koszovói hadsereg. Mindennek ellenére nem igaz, hogy hiábavaló volt párbeszédet folytatni Prishtinával. Már az előrehaladás, hogy Belgrád és Prishtina képviselői tárgyalóasztalhoz ültek. Szerbia továbbra is elkötelezett a párbeszéd mellett – magyarázta Đurić.

Pénteken délután a szerb kormány is összeült tárgyalni a koszovói kérdés ügyében, nyilatkozni azonban senki nem nyilatkozott. A kormány közleményben tudatta döntését – ideiglenes intézményeket alapítanak tíz koszovói községben: Đakovicán, Dečaniban, Klinán, Prizrenben, Uroševacon, Podujevón, Glogovacon, Kačanikban, Štimljén és Suva Rekán. Az intézmények a helyi végrehajtó szervek hatáskörein belül végzik majd munkájukat Koszovó területén – áll a kormány közleményében.

Aleksandar Vučić, a kormány első alelnöke nem vett részt a kormányülésen. A belgrádi sajtó megfogalmazása szerint a döntés meghozataláig elzárkózik a külvilágtól, és csak Ivica Dačić kormányfővel, valamint Tomislav Nikolić elnökkel tartja a kapcsolatot. Vučić és Nikolić pénteken több órán át beszélgettek az elnöki palotában, majd késő délután Dačić is csatlakozott hozzájuk.

A Szerb Megújhodási Mozgalom szerint minél előbb alá kell írni a megállapodást Prishtinával. Ha ez esetleg nem történne meg, az a gazdaság és a fejlődés összeomlását idézne elő, valamint kedvezőtlenül befolyásolná a demokratikus folyamatokat az országban – olvasható az SZMM közleményében, mint ahogyan az is, hogy ha Belgrád a megállapodás ellen határozna, az nagyon rossz helyzetbe hozná a Koszovóban élő szerbeket. Az izolált és erőtlen Szerbia pedig nem segíthetne nekik – fogalmaztak a párt képviselői.

– Ha a megállapodásban nem sikerül közös nevezőre jutni a koszovói szerb községek hatásköréről, az még nem jelentené azt, hogy közösségünk jogai csorbulni fognak. A koszovói szerbek jogait az Ahtisaari-terv garantálja. Ezt a tervet pedig az EU és a NATO összes tagállama elfogadta, mint ahogyan a prishtinai hatalom is. A rendőrséghez, az igazságügyhöz, az oktatáshoz és az egészségügyhöz kapcsolódó jogok pedig a többségében szerbek lakta községeket illetik – áll az SZMM közleményében.

A Demokrata Párt elsősorban azt nehezményezi, hogy a párbeszédben részt vevő személyeken és pártjaikon kívül Szerbiában senki nem tudja, hogy mit is ajánlottak fel Belgrádnak – fejtette ki Borislav Stefanović, a párt köztársasági parlamenti frakcióvezetője. Ha az államhatalom szükségesnek érzi megosztani a részleteket, akkor a DP nagyon szívesen kifejti meglátásait, hangsúlyozta Stefanović, aki nem érti, hogy miért nem nyilatkoznak a hatalom képviselői nyíltabban ebben a témában.

A DP tisztában van a helyzet súlyosságával, és azzal is, hogy Szerbia két rossz lehetőség közül választhat, ugyanakkor a tisztesség megköveteli az őszinte és a nyílt beszámolót, fejtette ki Stefanović, mondva, hogy az államhatalom szerinte szabadulni kíván a felelősségtől. Először a hatalmon belül kívánták megosztani a felelősséget, most pedig megkísérlik áthárítani a társadalomra és a szerbiai politikai színtér minden egyes szereplőjére – véli Stefanović.

A Német Szabaddemokrata Párt képviselője, Rainer Stinner pedig azt igyekezett ismét nyomatékosítani, hogy ha nincsen megállapodás, akkor nincsen időpont sem. Nem világos, hogy milyen alapon nyerné el Szerbia a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját, szögezte le Stinner, hozzátéve: addig nem lesz előrelépés az integrációs úton, amíg Szerbia megkísérli megtartani intézményrendszerét Észak-Koszovóban. Szinte ugyanezt mondta Ulrike Lunacek, az Európai Parlament koszovói jelentéstevője, aki kijelentette: „Ha Belgrád nem állapodik meg Prishtinával, akkor az ország elszalaszthatja a lehetőséget az időpont kitűzésére.”