Szinte nem múlik el hét anélkül, hogy valamely felelős állami vezető ne jelentené be, hogy hamarosan megérkezik Szerbiába valamely kereskedelmi üzletlánc, például a Lidl, a Spar és az IKEA. Ha ezek végre megjelennének nálunk is, akkor valós konkurencia lenne a kereskedelemben is, ehhez viszont az államnak kellene kedvezőbb feltételeket teremtenie, ugyanis ezek a cégek csak akkor jelennek meg egy-egy piacon, ha előzetes elemzéseik alapján biztosan nyereséggel üzletelhetnek.
„A nagy láncok megjelenése közvetlenül összefügg stratégiai döntésükkel, hogy mikor kezdjenek üzletelni. Ez a jelek szerint lassabban megy a vártnál, sajnos az ő piaci terjeszkedésük az olyan piacokon, mint amilyen a szerbiai, komplikált és hosszadalmas” – mondja Dragovan Milićević kereskedelmi államtitkár. Mint hozzátette, a kis üzletek nyitása nem járul hozzá jelentősebben a konkurencia növekedéséhez a beszerzési források korlátozottsága miatt, vagyis, mivel nem tudnak nagyobb mennyiségben árut rendelni, ezért nem tudnak jelentősebb árengedményeket sem tenni. Sőt, leggyakrabban a kisboltok a kereskedelmi láncoktól vásárolnak, amelyek nagykereskedelmi értékesítéssel is foglalkoznak. Emellett, a szerbiai kereskedelmi piac továbbra is túlságosan központosított.
Vera Vida a Szerbiai Fogyasztóvédelmi Központ elnöke szerint a nagy külföldi láncok szerbiai megjelenése mindenképp növelheti a versenyképességet és eredményezheti az árak csökkentését azoknál is, akik már jelen vannak az itteni piacon. Szerinte Szerbiába mindenképp csak a legnagyobb játékosok jönnek majd, ők is csak akkor, ha ez kifizetődik nekik, ha ezzel a tervezett nyereséget meg tudják valósítani.
Emlékeztetett rá, hogy a nagy kereskedelmi láncok esetében, amelyek nálunk még nincsenek jelen, az árrések jóval kisebbek, mint az itthoni üzleteknél, ezek 3,6 és 4,1 százalék között alakul, ezzel szemben a nálunk már működő üzletláncok 30 százalékos árréssel dolgoznak.
|
A bejelentések szerint Európa 10 vezető üzletlánca, a Carrefour, a Tesco, a Shwarz, amelynek része a LIDL, az Aldi", a Rewe", az Auchan, az Edeka Zentrale, az E. Leclerc és Ahold és az Ikea az egyre nagyobb konkurencia és a hazai piacaik felaprózódása miatt fontolgatják a megjelenést a volt jugoszláv tagköztársaságok piacain. Szerbia éves kiskereskedelmi potenciálja három milliárd euró körül alakul, néhány vezető kereskedelmi vállalattal. Ez a potenciál nem túl nagy és a lakosság alacsony vásárlóerejét mutatja. Emellett, leginkább a legfontosabb létfenntartási eszközöket vásárolják az emberek – élelmiszert és italokat, amire a családi költségvetés 40 százaléka megy el, tisztálkodási szereket, míg a műszaki cikkek, bútor és ruházat vásárlása jóval kisebb arányú. A kereskedelmi forgalom legnagyobb része a nagy üzletekben bonyolódik le, amelyre az erőteljes koncentráció jellemző: 25 üzletlánc kezében van a piac 87 százaléka. A szerbiai piac legnagyobb játékosai a Delez, amelynek keretében a Maxi és Tempo üzletek működnek, amelyek a piac 37 százalékát birtokolják, őket követik a Mercator, az Univerexport, az IDEA és a DIS. Nekik összesen több mint 70 százalékos a részvételük a kereskedelmi forgalomban. |
