2024. március 29., péntek

Háború fenyeget a Koreai-félszigeten?

Phenjan hadiállapotot hirdetett – Északon készülődnek, délen gyakorlatoznak a katonák

A Fehér Ház komolyan veszi Észak-Korea erőfitogtatását és azt a bejelentését is, amelyben a phenjani kommunista rezsim a hét végén hadiállapotot hirdetett Dél-Koreával szemben. Dél-Korea szerint ez nem új fenyegetés, csak egy új fejezet az északi provokációk sorozatában, amelyet Phenjan vasárnap azzal toldott meg, hogy növeli atomarzenálját, és új, nagy hatótávolságú rakétákat próbál ki.

Az észak-koreai vezetés szerint a hadsereg a végső parancsra vár és szükség esetén könyörtelenül lecsap a dél-koreai és amerikai ellenséges célpontokra. A támadási parancsot Kim Dzsong Un észak-koreai vezető adhatja ki. Kim már múlt csütörtökön jóváhagyta az amerikai és dél-koreai célpontokra mérendő csapások terveit, a rakéták élesre állítását.

Azóta Észak-Koreában mindenütt katonák készülődnek harci bevetésre. Bár a phenjani rezsim sejtheti, s talán tudja is, hogy akár egyetlen amerikai célpont elleni támadás is öngyilkossággal érne föl, mégis folytatja a verbális agressziót.

Phenjan az utóbbi hetekben már kilátásba helyezte a dél-koreai szigetek bombázását, Szöul lángba borítását, több amerikai támaszpont és célpont megsemmisítését, sőt az Egyesült Államok elleni megelőző atomcsapással is fenyegetőzött már. Phenjan március elején felmondta Dél-Koreával a tűzszünetet. A minap pedig megszakította a katonai forró drótot is, amely arra szolgál, hogy (vég)szükség esetén a két fél közvetlenül és azonnal kapcsolatba tudjon lépni egy-egy probléma békés rendezése végett.

A két Korea technikai értelemben eddig is háborúban állt, mert az 1950 és 1953 között vívott koreai háborút csak tűzszünet zárta le, nem békeszerződés. A két ország közötti átmeneti enyhülést időnként feszültség váltja fel. Az utóbbi hetekben ismét egy ilyen hullámnak lehettünk tanúi, bár az északiak harci retorikája és fegyvercsörtetése talán még soha nem volt ilyen heves, mint az utóbbi napokban.

A fenyegetések idén februárban erősödtek, nem sokkal azután, hogy az északi rezsim végrehajtotta harmadik föld alatti atomrobbantását. Az ENSZ mindezt élesen elítélte és új szankciókkal „jutalmazta”. Phenjan azóta folyamatosan fenyegeti a déli országrészt és annak stratégiai szövetségesét, az Egyesült Államokat.

A verbális háború március elseje után erősödött, mert az amerikai és dél-koreai hadsereg két hónapos, közös hadgyakorlatot kezdett, amelybe atomtöltet célba juttatására alkalmas harci gépeket is bevontak. Az USA hétfőn jelentette be: japán támaszpontjáról F–22 Raptor nehéz vadászbombázók is bekapcsolódnak a hadgyakorlatba. Az F–22 Raptor a világ legkorszerűbb vadászgépei közé tartozik.

Észak- és Dél-Korea esetében ugyanarról a nemzetről van szó, csak a háború 1953-as befejezése óta a Koreai-félsziget – szigorúan őrzött határral (demarkációs vonallal) – két részre van osztva. Északon a világ pária állama, a sztálinista kommunizmust építő Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, a sziget déli felében pedig a Koreai Köztársaság, a régió és a földkerekség egyik legdinamikusabban fejlődő állama fekszik.

Észak-Korea élőerőben és haditechnikában jókora hátrányban van a megfenyegetett Dél-Koreával és az USA-val szemben. Phenjan ugyan 1,1 millió katonát tart fegyverben, de a hadsereg hagyományos fegyvereinek minősége szánalmas.

Dél-Koreában „csak” mintegy hatszázezer ember áll fegyverben (a kötelező katonai szolgálat két év), de fegyvereik sokkal jobbak az északiak elavult, hagyományos arzenáljához képest. (Igaz, Észak-Koreának atomfegyvere is lehet, ami abból sejthető, hogy eddig három kísérleti nukleáris robbantást hajtott végre.) Az USA – saját érdekei védelmében – további 28 500 fős katonai kontingenst állomásoztat Dél-Koreában.

A dél-koreai hadsereg a hét végén nem észlelt különleges csapatmozgásokat a két ország határövezetében. Helyszíni jelentések szerint Dél-Koreában (még) nincs észlelhető jele a feszültségnek a hadiállapot phenjani bejelentése óta. A déli országrészben mindenütt a szokásos üzletmenet zajlik. Ugyanez a helyzet a két Korea határán – az északi oldalon Kaeszongban – közösen működtetett ipari parkban is. Az ipari komplexumban 123 dél-koreai vállalat működik olcsó északi munkaerővel, s jelentős valutabevételt hoz a szegény és éhező kommunista országnak.