Rasim Ljajić kereskedelmi miniszter szerint már működik a szociális kosárnak elnevezett új kezdeményezés, amely tíz százalékkal alacsonyabb élelmiszerárakat ígért a szupermarketekben vásárlóknak. A szociális kosárnak elkeresztelt új kezdeményezés a kereskedelmi minisztérium ösztönzésére született meg, Rasim Ljajić hat kereskedelmi lánctól kapott ígéretet, hogy a haszonkulcs csökkentésével mérséklik a fogyasztói kosárba tartozó alapvető fogyasztási cikkek árát, többek között a kávéét, a mosóporét, a mosogatószerét, a toalettpapírét, étolajét. tojásét, sertés- és baromfihúsét.
A minisztériumot eddig nyolc cég és hat kereskedelmi lánc biztosította, hogy enged termékeinek árán, illetve mérsékli a szociális kosárba sorolt árucikkekre kirótt haszonkulcsot – tájékoztatta a nyilvánosságot Rasim Llajić, s egyúttal cáfolta a Delhaize állítását, miszerint hozzájuk nem juttatták el a kezdeményezésről szóló értesítést. „Értelmetlen és valóságalap nélküli az az állítás, hogy a legnagyobb kereskedelmi láncot nem értesítettük az önkéntes akcióról, hiszen az az érdekünk, hogy a kezdeményezésünk sikeres legyen, és hogy a legnagyobbakat is bevonjuk” – válaszolta erre a kereskedelmi miniszter, és hozzátette, hogy senkit sem kényszeríthetnek a részvételre. Az önkéntesen jelentkező cégek és kereskedelmi láncok döntik el, hogy mennyit engednek az árakból.
Legtöbbször csak a drágításokkal szembesülő fogyasztók örülnek minden árengedménynek, a kereskedelmi minisztérium akcióját a szakszervezetek és a fogyasztóvédelmi szervezetek részéről mégsem fogadta osztatlan lelkesedés. Vera Vida, a Szerbiai Fogyasztók Központjának elnöke üdvözölte a minisztériumi kezdeményezést, ám kételyeit fejezte ki várható hatékonyságával kapcsolatban. „Attól félek, ez csak újabb marketingfogás, bizonyos termékeknél kitűzik majd az alacsonyabb árcédulákat, azért, hogy a fogyasztók sorban álljanak az adott áruért” – vélekedett a Dnevniknek nyilatkozó Vera Vida. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az olcsóbb árak igazi biztosítéka az volna, ha erősödne a konkurenciaharc, tehát ha minél több külföldi kereskedelmi lánc költözne az országba.
A kereskedelmi minisztertől és elődjeitől ehelyett már évek óta azt halljuk, hogy jön a Lidl, az Ikea, éppen csak megérkezésük várat magára. Erre reagált a Privredni Preglednek nyilatkozva Branislav Čanak, a Függetlenség Egyesült Ágazati Szakszervezetek elnöke: „Egy viszonylag monopolisztikus piacon, ahol nincs ott pl. a Lidl és a többi nagy multinacionális kereskedelmi lánc, nehezen várható el a kereskedőktől a jelentősebb mértékű árleszállítás. Épp ellenkezőleg, nagy drágításoknak lehetünk a szemtanúi”.
Többen arra figyelmeztetnek, hogy a szociálisan rászorulók megsegítését nem úgy kell véghezvinni, hogy általánosan, minden vásárló számára csökkentik a szociális kosár árucikkeinek árát. Sokak szerint a megoldás erre a szociális kártyák bevezetése lenne. „Szociális kártyák nélkül illúziónak számít minden, a polgárok életszínvonalának megvédését célzó kísérlet” – vélekedik Ranka Savić, a Szabad és Független Szakszervezetek Társulásának elnöke.
Mások arra hívják fel a figyelmet, hogy az árleszállítás voltaképpen a kereskedelmi láncok érdeke, hiszen az utóbbi időben olyannyira megcsappant a szerbiai vásárlóerő, hogy csak ilyen módon ösztönözhetik a fogyasztókat vásárlásra. A Szerbiai Gazdasági Kamara kimutatása szerint az átlagos vásárlói számla Szerbiában jelenleg 250–300 dinár. Ez azt jelenti, hogy az átlagos szerbiai vásárlónak a kenyéren, a tejen, a joghurton és az olcsó felvágottakon kívül másra nemigen futja a pénzéből.
