A háborús bűncselekményekért kiszabható legsúlyosabb büntetéssel, 45 évnyi szabadságvesztéssel sújtották pénteken Szarajevóban a szerb Veselin Vlahovićot, aki az 1992-1995-ös boszniai háború idején követett el emberiesség elleni bűntetteket.
A „grbavicai rém" néven elhíresült Vlahović bizonyíthatóan 31 gyilkosságot követett el, számos áldozatát megkínozta, több nőt megerőszakolt. A bűncselekményeket a konfliktus első hónapjaiban, 1992 májusa és júliusa között követte el Szarajevó három körzetében: Grbavica, Vrača és Kovačici területén.
Vlahovićot évekig több mint száz gyilkosság ügyében körözték, végül 2010 márciusában tartóztatták le Spanyolországban, pere egy évvel később kezdődött Szarajevóban. Az ügyészség az eljárás során több mint 100 tanút idézett be, köztük volt Vlahović több egykori áldozata is.
A montenegrói születésű férfi a háború utáni években egyéb bűntetteket is elkövetett. Fegyveres rablásért 2000-ben börtönbe is került Montenegróban, de 2001-ben sikerült megszöknie. Pár nappal a szökése után lelőtt egy férfit egy szerbiai bár bejáratánál – ezért távollétében 15 év börtönre ítélték, és az egyik elfogatóparancsot emiatt adták ki ellene. Spanyolországban lopás és betörési kísérlet miatt is körözték.
A „grbavicai rém" az első vádlott, akire boszniai bíróság háborús bűncselekmények miatt a lehető legsúlyosabb büntetést szabta ki. Eddig a legmagasabb büntetési tétel 43 év szabadságvesztés volt, amelyet 2012 júniusában róttak ki Szarajevóban Stanko Kojićra a srebrenicai népirtásban való részvételéért.
