Magyarország lakosságának létszáma 9 937 628 volt a 2011. október 1-jei népszámláláskor, azaz 260 687-tel kevesebb, mint amennyi 2001. február 1-jén, az előző összeíráskor volt – mondta a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálásért felelős elnökhelyettese csütörtökön az összeírás végleges adatairól szóló budapesti sajtótájékoztatón. Németh Zsolt rámutatott: a társadalom természetes fogyását a nemzetközi vándorlás hatása egyharmaddal csökkentette, noha az ország uniós csatlakozása és a nyugati munkaerőpiac megnyitása az évtized végére ugyancsak hozzájárult a lélekszám csökkenéséhez. Emlékeztetett arra: 1981-től csökken az ország népessége, a 2011-es lélekszám pedig alatta marad az 1960-asnak.
A népességfogyás egyik tényezője, hogy a 15 évesnél idősebb nőkre jutó született gyermekek száma 2001-ben 153, 2011-ben pedig csak 147 volt. Emellett a 30 évesnél fiatalabb férfiak 90 százaléka nőtlen, és az ugyanilyen korú nőknek is csak 12 százaléka házas.
A 100 aktív korúra jutó gyermek- és időskorúak száma a demográfiai változások miatt a 2001-es 58,8-ról 2011-ben 61,4-re nőtt. Ezen belül az időskorúak aránya 32,4-ről 37,8-ra növekedett, míg a gyermekkorúak aránya 26,4-ről 23,5-re csökkent.
A statisztikákból kiviláglik az is, hogy a családok 53 százalékában nincs gyermek; egy gyermeket negyedük, kettőt 15,8, hármat 4,6, négyet vagy ennél is többet 1,6 százalékuk nevel. A lakásállomány 4 390 000-re nőtt, 2001-ben ez csak 4 065 000 volt, és 248-an laknak 100 lakásban, ez a mutató pedig 2001-ben 269-en állt.
