2024. április 25., csütörtök

„Kiderül, ha a szomszéd pedofil”

Bátortalan, de fontos kezdeti lépések a gyermekek és a munkaviszonyban lévő kismamák védelmének tekintetében

A Szerbiai Képviselőház két fontos törvényjavaslatról, illetve törvénymódosítási javaslatról indított vitát a héten a gyermekvédelemhez, valamint az állapotos nők és kismamák védelméhez kapcsolódóan. Egyik a kiskorúak nemi szabadsága ellen irányuló bűncselekmények megakadályozását szolgáló különleges intézkedésekről szóló törvényjavaslat, azaz a közismerten Marija-törvény javaslata, a másik pedig a munkaügyi törvény módosítási javaslata.

NEM MEHETNEK A GYEREKEK KÖZELÉBE

Előbbi törvényjavaslatot a három évvel ezelőtt megerőszakolt és meggyilkolt nyolcéves Marija Jovanović miatt emlegetik Marija-törvényként. Marija édesapja, Slobodan Jovanović, kislánya meggyilkolása óta szorgalmazza a gyermekek ellen irányuló szexuális bűncselekmények hatékonyabb megelőzését.

A törvényjavaslat értelmében a kiskorúak ellen szexuális bűncselekményt elkövető személyeket és a pedofilokat a börtönből való szabadulás után folyamatosan felügyelné a rendőrség. Ezek a személyek nem közelíthetnék meg az óvodákat és az iskolákat. Az elkövetőknek a szabadulás után rendszeresen jelentkezniük kellene a rendőrségen, valamint a meghatározott terápiás-szakembereknél. Ha ezt nem tennék meg, akkor automatikusan börtönbe kerülnének. Minden egyes lakcímváltást és külföldi utazást előre be kellene jelenteniük. Elkészítenék az elkövetők nyilvántartását, amelyből senkit nem lehetne törölni. Az elkövetők DNS-adatbázisát szintén létrehoznák. A kiskorúak ellen szexuális bűncselekményt elkövető személyek, valamint a pedofilok börtönbüntetését nem lehetne enyhíteni és nem kerülhetnének feltételesen szabadlábra. Az elkövetők nem tölthetnének be köztisztséget és nem végezhetnének olyan munkát, amely során kapcsolatba kerülhetnek kiskorúakkal.

Nikola Selaković igazságügyi miniszter a törvényjavaslat indoklásából idézett parlamenti felszólalásában: „Ezentúl mindenki megtudja, ha a szomszédja pedofil.”

A parlamenti képviselőkhöz szólva Slobodan Jovanović elmondta, hogy amikor kislányát megerőszakolták és meggyilkolták, a rendőrség azonnal tudta, hogy ki az elkövető. A férfit már korábbról ismerték és a Jovanović család szomszédságában élt. Az elkövető felesége vigyázott a meggyilkolt kislányra. Jovanović emiatt tartja fontosnak az ismert elkövetők nyilvántartását, hogy egyik másik szülő se kövesse el ugyanazt a hibát, hogy a nem megfelelő emberek közelébe engedi gyermekét.

A szóban forgó törvényjavaslat kapcsán az történt, amire eddig csak kivételes alkalmakkor volt példa a köztársasági képviselőházban: az összes parlamenti párt támogatja a javaslatot és annak megszavazását helyezték kilátásba.

Kovács Elvira, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője fontos kezdeti lépésnek tartja Marija-törvényt, ugyanakkor szerinte a hatékonyság fokozásának érdekében a büntető törvénykönyv azon rendelkezését is módosítani kellene, amelynek értelmében a kiskorúak elleni szexuális bűncselekmények az elkövetés utáni hat éven belül elévülnek. Kovács értesülései szerint ez a módosítás is hamarosan napirendre kerül a parlamentben.

– Ennek ellenére természetes, hogy megszavazzuk a Marija-törvényt, hiszen a megelőzés tekintetében fontos rendelkezéseket tartalmaz. Az is probléma, hogy a jelenlegi bírósági gyakorlat szerint az elkövetőket csak nagyon enyhén büntetik, általában a kiróható legalacsonyabb büntetést kapják. Ez vonatkozik a kiskorúak ellen nemi erőszakot elkövető személyekre és a pedofilokra, akik nem erőszakolták meg áldozatukat – magyarázta Kovács.

JOG A SZOPTATÁSRA

A munkaügyi törvény módosítási javaslatát Nebojša Stefanović, a köztársasági képviselőház elnöke terjesztette be azzal a céllal, hogy jobbá váljék a munkaviszonyban lévő állapotos nők és a szülési szabadságon lévő kismamák helyzete. A törvényjavaslat igyekszik elérni azt, hogy a munkaadók ne bocsáthassák el állapotos, illetve szülési szabadságon lévő alkalmazottaikat. Újdonság, hogy a szülési szabadság után munkahelyükre visszatérő, napi hat óránál hosszabb ideig dolgozó nők napi kilencven perc szoptatási szünetre lennének jogosultak.

A meghatározott időre alkalmazott állapotos nők munkaviszonyát legalább a szülési szabadság lejártáig lenne köteles meghosszabbítani a munkaadó. Az ezzel kapcsolatban felmerülő kiadások nem a munkaadót terhelnék, a munkaszerződés lejártáig az állam fedezné a szülési szabadságon lévő nők bérét.

Ha a munkavállaló értesítette várandóságáról munkaadóját és az emiatt elbocsátotta őt, akkor a felmondás a törvény értelmében semmisnek tekintendő. Ha a nő a felmondás pillanatában nem tudott várandósságáról, de a felmondás utáni tizenöt munkanapon belül értesíti munkaadóját arról, hogy gyermeket vár, akkor az köteles megsemmisíteni a döntést a munkaviszony megszüntetéséről.

Az a munkaadó, aki terhes nőt, vagy kismamát bocsát el, az állam jövője ellen intéz támadást, fogalmazott a beterjesztő Stefanović.

A VMSZ megszavazza a módosítást, bár ezzel sem elégedett maradéktalanul, magyarázta Kovács, aki szerint a szoptatásra való jog elismerése a legfontosabb újdonság. Ugyanakkor Kovács szerint legalább napi 120 percet kellene biztosítani a kismamáknak gyermekük szoptatására. Ezzel kapcsolatban módosítási indítványt nyújtott be a VMSZ. A szoptatásra való jog biztosítása rendkívül fontos, magyarázta Kovács, hozzátéve, hogy számos munkahelyére visszatérő nő különböző injekciókat ad be magának annak érdekében, hogy elálljon a teje.

– Ebben a törvénymódosítási javaslatban sajnos megválaszolatlanul maradt a terhességmegőrzésen lévő nők kérdése. Őket betegként kezelik, tehát csupán fizetésük 65 százalékát fizetik ki számukra. Bizonyos önkormányzatok, mint mondjuk Belgrád és Jagodina, saját költségvetésükből fedezik a fennmaradó 35 százalékot. Ezt a kérdést is országos szinten kellene megoldani, hogy ne azon múljon az állapotos nő sorsa és jóléte, hogy melyik városban él. Az idei állami költségvetésre vonatkozóan tavaly volt egy módosítási indítvány, amelynek értelmében a terhességmegőrzésen lévő nők az egész országban teljes fizetésüket kaphatták volna meg, a pénzügyminiszter azonban akkor azt mondta, hogy erre egyelőre nincsen pénz, legkorábban a következő évi költségvetésbe kerülhet bele ez a tétel – összegezte Kovács.

A szerbiai nők fele családon belüli erőszak áldozata

A B92 Alap tegnap egy új kampányt kezdett meg, ezúttal a nők elleni erőszakra hívják fel a figyelmet. A felhívásból kiderül, hogy csak az idei év első két hónapjában tizenegy nőt gyilkolt meg partnere Szerbiában. Arra is figyelmeztetnek a kampányban, hogy a szerbiai nők ötven százaléka áldozata a családon belüli erőszak valamelyik formájának. Kérdésünkre válaszolva, hogy mit lehetne tenni törvényhozói szinten a nők elleni erőszak megfékezésének érdekében, Kovács kiemelte, hogy a törvényes keret jó, Szerbia emellett aláírója az összes fontos és kapcsolódó nemzetközi egyezménynek.

– Sokkal fontosabbnak tartom, hogy megváltozzék a rendőrség és az ügyészség eljárási módja. Jelenleg leggyakrabban az a helyzet, hogy sem a rendőrség, sem az ügyészség nem veszi komolyan az erőszakot bejelentő nőket. Pedig az áldozatoknak általában nagyon nehéz rávenniük magukat, hogy a hatóságokhoz forduljanak segítségért. A kimutatások szerint az áldozatok általában tizenhétszer hagyják el az őket bántalmazó férfit, illetve ugyanennyiszer térnek vissza otthonukba. Egy részük csak ezután veszi rá magát arra, hogy elmenjen a rendőrségre. Ehhez képest ott leggyakrabban szemrehányásokkal kell szembesülnie, valamint azzal, hogy a rendőrség relativizálja az erőszakot. A biztonságos házak szintén nem nyújtanak teljes körű megoldást, hiszen senki sem foglakozik a