A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ Weöres Sándor születésének századik évfordulója és a „2013 a külhoni magyar kisiskolások éve” program jegyében, a Zentai Önkormányzat és a budapesti székhelyű Égtájak Kulturális és Közművelődési Egyesület közreműködésével 2013. május 16-a és 19-e között megrendezi az Énekelt Versek XVIII. Zentai Fesztiválját, amelynek idei díszvendége Harkai Vass Éva Szirmai Károly és Híd irodalmi díjas költő.
A szervezők ezúttal is bemutatkozási lehetőséget kínálnak mindazoknak a szólistáknak és együtteseknek, akik, illetve amelyek énekelt verseket adnak elő saját megzenésítésükben. A versenyen való részvétel feltétele, hogy a benevezők műsorán három megzenésített vers szerepeljen; ezek közül az egyik Harkai Vass Éva Ha voltam is című verse legyen. A legjobbak meghívást kapnak a versenyre, amelyet 2013. május 17-én 18 órától a zentai Művelődési Házban a műfaj legjelesebb képviselőiből álló zsűri előtt rendezünk meg. A verseny fődíjai: 1. díj: 12 000 dinár; 2. díj: 10 000 dinár; 3. díj: 8000 dinár.
A zsűri tagjai: Harkai Vass Éva Szirmai Károly és Híd irodalmi díjas költő, a fesztivál díszvendége (Topolya); Radványi Balázs énekes-zenész, a Kaláka együttes tagja, a zsűri elnöke (Budapest); Skorutyák Veronika, az Újvidéki Rádió zenei szerkesztője (Újvidék); Szögi Csaba író, költő (Zenta) és Verebes Ernő zeneszerző-költő (Zenta).
Jelentkezni 2013. április 27-éig online lehet a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet honlapján (www.vmmi.org), ahol a felhívás, a versszöveg és a jelentkezési űrlap is megtalálható. A három versenydalt a hajnal.anna84@gmail.com villámpostacímre kell elküldeni mp3-as formátumban. Bővebb információ a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetben (+381-63/111-6856), a zentai Művelődési Házban (+381-24/812-603 – V. Boros Gabriella) és a Zentai Városi Könyvtárban (+381-63/569-247 – Hajnal Anna) kapható.
Az Énekelt Versek XVIII. Zentai Fesztiváljának
megzenésítésre ajánlott verse
Harkai Vass Éva: Ha voltam is
/J. A.-remix/
Dermedt hold bámul hideg csillagot.
Ha voltam is, már nem vagyok.
Világ világa nem ragyog,
csak zúzmara, csak jégcsapok.
Deres gyümölcs az ágakon –
látom-e, vagy csak álmodom?
A fülkefényben emberek.
Felébrednék, de nem merek.
Az úton műanyag flakonok, karton.
Szoborként ülök a parton,
és nézem, hogy a dinnyehéj
elúszik s újra visszatér.
Hátam mögött a Parlament
kimozdult és a falra ment.
Törzshelyemet majd meglelem
egy kávéházi szegleten.
Különben erre semmi hír –
hacsak az nem, hogy mostanában,
a líra posztmodern korában
engem mindenki újraír.
Az Énekelt Versek XVIII. Zentai Fesztiváljának díszvendége: Harkai Vass Éva Szirmai Károly és Híd irodalmi díjas költő
Harkai Vass Éva 1956-ban született Topolyán (Vajdaság). 1980-tól 1986-ig szülővárosában fordító, 1986-tól az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszékén tanársegéd, majd tanár. 2000 és 2012 között a Belgrádi Egyetem Filológiai Karának Hungarológia Tanszékén volt vendégtanár.
Tagság: A MTA köztestületi tagja, Nemzetközi Magyarságkutató Társaság, Magyar Írószövetség, Szépírók Társasága, Vajdasági Írók Egyesülete.
Díjak: Szirmai Károly irodalmi díj (1998), Híd irodalmi díj (2009). A hetvenes évek közepétől publikál verseket, kritikákat, irodalmi tanulmányokat vajdasági, magyarországi és más, határon túli magyar nyelvű folyóiratokban (Híd, Üzenet, Új Symposion, Alföld, Forrás, Jelenkor, Literatura, Műhely, Műút, Parnasszus, Tiszatáj, Vár Ucca Műhely, Kalligram, Korunk, Látó stb.). A hetvenes évek második felében tagja volt az Új Symposion szerkesztőbizottságának, 2005 és 2010 között az újvidéki BTK Magyar Tanszékén a Hungarológiai Közlemények főszerkesztője, jelenleg a Híd főmunkatársa.
Megjelent kötetei: Nyárkisülések (versek). Újvidék, 1979, Forum Könyvkiadó; Kedves Kávai M! (versek). Újvidék, 1999, Forum Könyvkiadó; A város bejáratánál (versek). Újvidék, 2003, Forum Könyvkiadó; Mi volt szép C.-ben? (versek). Újvidék, 2008, Forum Könyvkiadó; Így éltünk (revoltpróza). Újvidék, 1997, Forum Könyvkiadó; Ezredvégi megálló (műhelytanulmányok, kritikák). Újvidék, 1998, Forum Könyvkiadó; A művészregény a 20. századi magyar irodalomban. Újvidék, 2001, Forum Könyvkiadó; Rések és korosztályok (irodalmi tanulmányok, kritikák). Újvidék, 2005, Forum Könyvkiadó; Tolsztoj és Kierkegaard Berlinben (bírálatok, szövegértelmezések). Újvidék, 2007, Forum Könyvkiadó; Sárszegtől délre. Négy portré (esszék, tanulmányok). Topolya, 2009, TIMP; Verstörténések (verselemzések, líratanulmányok, kritikák). Újvidék, 2010, Forum Könyvkiadó; Szív és nők, igen és nem. Írások Kukorelly Endréről. Újvidék, 2012, Forum Könyvkiadó.
Az Énekelt Versek Zentai Fesztiválja
1995–2013
Az Énekelt Versek Zentai Fesztiválja a vajdasági magyarság egyik legnépszerűbb, főleg fiatalok részvételére számító nagyrendezvénye, amely a zentai Zyntharew együttes és a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ kezdeményezésére jött létre 1995-ben a budapesti Kaláka együttes nagyfokú szakmai támogatásával. Jellegét tekintve művészeti és szórakoztató, hiszen amellett hogy művészi értékeket hordoz, célja a közönség szórakoztatása, mégpedig a lírai élmények elmélyítésével. Funkcionális szempont szerint többfunkciós (egyrészt irodalmi, másrészt zenei, de néhány évben fontos szerepet kapott benne a képzőművészet is versillusztrációk közvetítésével). Nemzetközi-nemzeti rendezvény, amelynek versenyprogramjára a vajdaságiakon kívül az erdélyi, kárpátaljai, felvidéki, muravidéki, drávaszögi és magyarországi csoportok, illetve szólisták benevezését is várjuk. A három-négynapos rendezvény zentai (verseny-, gyermekprogram és gálaműsor, zenés áhítat) és vajdasági helyszíneinek programjait (a külföldi fellépők tájolása évente négy-öt helyszínen) átlagban másfél ezer néző tekinti meg.
Mivel a fiatalokat, szórakozásukat a zene nagymértékben jellemzi és neveli, a fesztivál elsődleges célja lírai és zenei anyanyelvük erősítése és fejlesztése, valamint az a szándék, hogy minél több fiatal figyelmét felkeltse az igényes és értékes vajdasági magyar kortárs költészet és dallamanyag iránt. A versenyprogramban való részvétel feltétele ugyanis, hogy a versenyzők műsorán legalább három megzenésített vers szerepeljen. Ezek közül az egyik mindig a szervezők által megadott költő verse.
Így az elmúlt évek során a fellépők a vajdasági és az egyetemes magyar irodalom legkiválóbb kortárs, illetve klasszikus költőinek verseit zenésíthették meg: 1995-ben Fehér Ferenc Zentai hajnal, 1996-ban Tóth Ferenc Naphívogató, 1997-ben Koncz István Vereség, 1998-ban Petőfi Sándor egyik szabadon választott költeménye, az 1999-ben meghirdetett, de elmaradt fesztivál verse Tari István Kiadó a keresztút, 2000-ben Böndör Pál Széthullás és Weöres Sándor Ének a határtalanról, 2001-ben Beszédes István Háló, 2002-ben Papp József Mit szeret a luftballon?, 2003-ban Cs. Simon István Fehér árnyékú madár, 2004-ben Tari István Szorongó fehérségben, 2005-ben egy József Attila-vers és Jung Károly Könnyű szél, dallam, 2006-ban Sinkovits Péter Szótagolt alázatkereső, 2007-ben Szűgyi Zoltán vajdasági születésű, ma Budapesten élő költő A magad helyén, 2008-ban Verebes Ernő zentai költő-zeneszerző Folyók fölött, 2009-ben Fenyvesi Ottó topolyai születésű, ma Veszprémben élő költő Maximum rock & roll, 2010-ben Tolnai Ottó Ne gyere vissza, 2011-ben Orcsik Roland óbecsei születésű, Faludy- és Sinkó Ervin-díjas költő Ropog a hó, 2012-ben pedig Csík Mónika Kilátó-díjas költő Térhatárok vagy Bújócska című költeményét.
A fesztivál minden évben valamilyen évfordulóhoz is kapcsolódik: 1997-ben például a zentai csata háromszázadik, 1998-ban Petőfi Sándor születésének százhetvenötödik, 2000-ben a magyar államalapítás ezredik, 2005-ben József Attila születésének századik, 2006-ban Zenta város szabad királyi városi rangja elnyerésének ötszázadik, 2007-ben Hunyadi Mátyás trónra lépésének ötszázötvenedik, 2009-ben Kazinczy Ferenc születésének kétszázötvenedik, 2010-ben Erkel Ferenc születésének kétszázadik, 2011-ben Liszt Ferenc születésének ugyancsak kétszázadik, 2013-ban pedig Weöres Sándor születésének századik évfordulójához.
