Egyre gyakrabban foglalkozik az ukrajnai országos sajtó a kárpátaljai magyarok kettős állampolgárságának kérdéskörével, az ebből kifolyólag adódható autonómiakövetelésekkel, a Budapest részéről megnyilvánuló esetleges területi igényekkel. A héten a News24 országos hírcsatorna forgatott Beregszászban, de az ua-reporter.com kárpátaljai regionális honlapon is megjelent egy írás, amely azt boncolgatja, reális-e a magyar autonómia Kárpátalján.
A nyolcperces televíziós riportban Beregszászt magyarországi Ukrajnának nevezi a Vérke-parti városban tájékozódó újságíró. Kiemeli, a város lakosságának mintegy fele magyar, s azt állítja, itt jószerivel mindenki a mi nyelvünkön beszél, beleértve a városban élő ukránokat is. Szerinte hűen tükrözi a viszonyokat, hogy az emberek nem a hivatalos kijevi idő szerint élnek, hanem „helyi” szerint, ami megegyezik a budapesti órajárással. Kitérnek a kétnyelvű táblákra, arra, hogy a közhivatalokon az állami mellett ott van a magyar lobogó is. A riportban megszólaló Volodimir Luscsaj elemző jóslatokba bocsátkozva mondja azt, hogy becslések szerint mintegy tízezer kárpátaljai magyar élt a 2010 januárjától lehetővé váló magyar állampolgárság megszerzésével. Hennagyij Druzenko jogász arról is beszél, hogy az Európai Unióban szabad utazást, munkavállalást biztosító magyar útlevél nem csak a kárpátaljaiak, s főleg nem a magyarok körében népszerű. A tulajdonosának biztosított előnyök miatt arra a hágón túli ukránok körében is nagy a keletje, noha a törvényi előírások alapján bizonyítani kell a felmenők egykori magyar állampolgárságát és legalább egy minimális szintű nyelvtudás is követelmény elviekben, ám ügyeskedők mindig akadnak. Annak kapcsán, hogy Ukrajnában nem legális a kettős állampolgárság, a jogász csak mosolygott, ezt a tiltó normát csupán deklaratív jellegűnek tartja, egyszerűen nem létezik mechanizmus a kettős állampolgárok nyilvántartásának, a velük szembeni szankcióknak pedig nincs precedense. Zubánics László, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet elnöke arról beszélt, hogy az anyakönyvi hivatalokban, a levéltárakban nagy számú az ukrán nemzetiségű érdeklődők, igénylők aránya.
A tévések megszólaltatták dr. Tóth Mihályt, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnökét is, aki az egyszerűsített honosítás törvényi előírásainak ismertetése mellett a régió magyarságának autómia-törekvéseinek múltjáról, hátteréről is szólt. Szóba került még a KMKSZ által szorgalmazott Tisza-melléki járás ügye is, azt állítja a riporter, hogy ezt a kezdeményezést a hivatalos Budapest nyíltan kéri, követeli Kijevtől.
A riport szerzője annak is igyekezett utánajárni, miért okoz gondot Beregszászban a magyar gyerekek államnyelvismerete. Orosz Ildikó, a beregszászi főiskola elnök asszonya elmagyarázta, miért számít második nyelvnek körükben az ukrán.
Az ua-reporter.com honlapján olvasható cikk pedig konkrétan annak esélyét taglalja, nyújthat-e be Magyarország és Románia területi követelést Ukrajnának, amiért egyre több állampolgáruk van Kárpátalján, valamint Bukovinában. Szakértők – Vagyim Kolesznyicsenko orosz ajkú régiós képviselő, Corneli Tudor román civil aktivista és Szvitlana Mitrjajeva, a Stratégiai Kutatások Nemzeti Intézetének kárpátaljai igazgatója – végül is csekélynek ítélik meg ezt a forgatókönyvet, de nem tartják teljesen kizártnak. Mitrjajeva úgy fogalmazott, a magyar és a román gyakorlat kihívást jelent Ukrajnának, amire véleménye szerint haladéktalanul határozott választ kellene adni.
