Szemmel láthatóan akadnak problémák Szerbiában az élelmiszer-biztonság terén – értékelte Goran Knežević mezőgazdasági miniszter csütörtökön a parlament azon ülésén, amelyet az aflatoxin-ügy kapcsán a Liberális Demokrata Párt indítványára hívtak össze. A miniszter szerint a legnagyobb gond, hogy nem létezik egy megfelelő, állami laboratórium az ilyen vizsgálatok elvégzésére.
Knežević szerint a tejbotránnyal kapcsolatosan a médiában számos valótlanság jelent meg, és véleményének adott hangot, miszerint „szemmel láthatóan egy jól szervezett politikai kampányról van szó, amelynek célja a szerbiai falvak és termelők megsemmisítése”.
Ezt Čedomir Jovanović bevezető beszédére reagálva mondta, aki rosszallással vette tudomásul, hogy az ülésről távol maradt Ivica Dačić kormányfő, aki ehelyett „a Kopaonikon pózol”. Szintén hiányolta Mlađan Dinkić és Suzana Grubješić minisztereket, akik nélkül szerinte teljesen értelmetlen ezt az ülést megtartani.
Jovanović egyetértett a miniszterrel abban, hogy a tejbotrány „politikai sárdobálássá” alakult, és hozzátette, őt egyáltalán nem érdekli a Szerb Haladó Párt és a Demokrata Párt „háborúja”, kizárólag az élelmiszer-biztonsági rendszer működése miatti felelősség. Rámutatott, hogy a területet rendező szabályzatok elavultak, a rendszerben rések vannak, mert magát az élelmiszer biztonságáról szóló törvényt nem alkalmazzák.
„Ez az önök felelőssége. Hogyan védjük így meg a szerbiai agráriumot? – tette fel a kérdést Jovanović, aki munkacsoportok megalakítását követelte, amelyek átvizsgálnák e hatályos szabályzatokat, illetve azt is követelte, hogy a szerbiai és a vajdasági kormány között létesüljön együttműködés.
Knežević elmondta, hogy a hatályos szabályzatok 2009 és 2011 között születtek, ennek értelmében az élelmiszer biztonságáért a termelők felelnek, az államnak ellenőrző szerepe van. A miniszter szerint a rendszer az egész Európai Közösség területén mutat hiányosságokat. Arra is kitért, hogy a legnagyobb gondot a megfelelő állami laboratórium hiánya okozza, amire Szerbia 2003-ban nyolcmillió euró donációt kapott. Szerinte a laboratóriumot két alkalommal is ünnepélyesen megnyitották, de még ma sem működik. Emellett, tette hozzá, a felügyelőségeknek nincs elég emberük, és a felszereltségük is hiányos.
Slavica Đukić Dejanović egészségügyi miniszter elmondta, hogy a polgárok egyetlen pillanatig sem voltak veszélyben a tej aflatoxin-tartalma miatt. Értékelése szerint pánikkeltés történt, és megismételte véleményét, miszerint mindenki maga döntsön, iszik-e tejet, vagy sem.
Mint mondta, ezt a kijelentését kiemelték a szövegkörnyezetből. Szavai szerint a 0,05 mikrogrammos szabvány az aflatoxin esetében egy olyan előírás, amelyre az országnak törekednie kell, de amíg minden egyéb szabványt nem egységesítenek, addig ezt sem lehetséges tiszteletben tartani.
Rasim Ljajić kereskedelmi miniszter szerint a tejbotrány 100 és 125 millió euró közötti kárt okozott az ország gazdaságának, a tej eladása pedig 5–27 százalékkal csökkent. Mint elmondta, egyes tejgyárak teljesen leálltak a kivitellel, mások 37 százalékkal csökkentették azt, de, mint hozzátette, ez nem kizárólag a botrány hozadéka.
Hat kereskedelmi láncban elemezték az eladást, amely 5–27 százalékkal volt kisebb, de nem árulta el, mely üzletek voltak ezek.
Knežević miniszter bejelentése szerint az élelmiszer-biztonságot kísérő nemzeti laboratórium 2014 első negyedében kezdhet el működni Belgrádban, majd ezt követően Újvidéken és Nišben is. Az idei és jövő évi költségvetésben 450 millió dinárt különítenek el a laboratórium felszerelésére.
