2024. április 25., csütörtök

Az organikus termeléstől a piros káláig

Volt miről és kihez szólni a Magvető muzslyai élőújságján

Nagy érdeklődés mellett tartották meg a Magyar Szó mellékletének, a Magvetőnek hétfő esti élőújságját a muzslyai Petőfi Sándor MME székházában, amelyen a helybeliek mellett jelen voltak lukácsfalvi kertészek is. A rendezvény vendége Fremond Árpád, a VMSZ köztársasági képviselője, dr. Berényi János professzor és Juhász Attila tartományi képviselő volt. A Magyar Szót Varga Attila, a Magvető szerkesztője, Kókai Péter, a Magyar Szó marketingfelelőse és Tóth Bátori Erzsébet programszervező képviselte.
Tekintettel arra, hogy Muzslyán elsősorban a kevés földdel rendelkező, kertészkedéssel foglalkozó termelők vannak túlsúlyban, így ehhez a termeléshez kötődő termékbemutató is volt: az egyik a Bioplant Flora nevű szerves folyékony műtrágya, amelyet egy temerini képviselet forgalmaz, a másik kínálat pedig a budapesti Pannongép Kft. kézi szemenkénti vetőgépei voltak, amelyekről a muzslyai képviselőjüknél lehet érdeklődni.
A Magvető hat éve tartó élőújságai szervezőinek és résztvevőinek eddigi tapasztalata az, hogy nem könnyű összehozni a hallgatóságot, de ha a mezőgazdasági témák boncolgatása elkezdődik, akkor viszont van miről és kihez szólni. Varga Attila szerkesztő elmondta, hogy a nyereményjátékkal egybekötött élőújság-sorozat keretében a tavasszal 10–15 vajdasági településre látogatnak el. A találkozások fontosak a visszajelzések szempontjából, de ezeken a beszélgetéseken elsősorban a termelőket érdekelő időszerű kérdéseket boncolgatják. Rendezvényeiken jelen vannak a szakma jó ismerői is, akik naprakész válaszokat adnak az érdeklődőknek, kezdve a gazdaságok bejegyzéseivel kapcsolatos problémáktól, a támogatásokon át, a szakmai kérdésekig.

BÖGRÉTŐL A TALAJLAZÍTÓIG

Kókai Péter a Magvető tavaszi nyereményjátékának részleteit ismertette, és előfizetésre buzdította a rendezvényen megjelenteket. Mint mondta, április 20-án új és régi előfizetőink körében több mint húsz értékes ajándék és számos vigaszdíj kerül kisorsolásra, ezek összértéke hatezer euró. A fődíj az öt munkaegységgel és rögtörővel ellátott talajlazító, az Agromerkur vállalat adománya. A lap előfizetői kedvezményben részesülnek, házhoz kapják az újságot, jogot szereznek arra, hogy részt vegyenek a nyereményjátékban. A helyszínen előfizetők Magvető feliratú bögrét is kaptak.


KERTÉSZEK, VIRÁGTERMESZTŐK

Hallai Zoltán tanácselnök elmondta, hogy a Nagybecskerek peremén élő muzslyaiak évtizedekkel ezelőtt felismerték a kertészkedés nyújtotta lehetőségeket, és a kevés, ráadásul nem túl jó minőségű földjeiken, kertjeikben, önerőből megteremtették a kertészet feltételeit. A muzslyai kertészeknek már van egy egyesületük is, a Császárkert Kft., amely a Gomex üzletlánc egyik ellátója. A muzslyai virágtermesztőket elsősorban a fehér káláról ismerik Vajdaság-szerte. Ismertek a muzslyai méhészek, újabban pedig a muzslyai rét szikes parcelláin egyre több a halastó is. Mindezek a foglalkozások családi vállalkozás formájában jöttek létre és sok helybéli ebben látja az itt maradás zálogát. Hogy jó úton haladnak, azt a kistermelők nem régi, sorrendben második kiállítása is megmutatta, amelyen több mint százan állították ki termékeiket.


A TUDÁS A LEGFONTOSABB

Az egybegyűltek érdeklődéssel hallgatták dr. Berényi János előadását, aki kihangsúlyozta, hogy a vidékfejlesztésre Muzslyán jó példák vannak, amelyek ismertek nemcsak Vajdaságban, hanem a határon túl is. Ezeket szerinte buzdítani és támogatni kell. Kisgazdaságok fennmaradása jórészt a pénztől és a politikai akarattól függ, de ennél is fontosabb a tudás. A hagyományokat becsülni és ápolni kell, de ma már a versenyképességhez nem elég az, amit eleink generációról generációra adtak át. A hallgatóság számos kérdést tett fel a professzornak az organikus termeléstől kezdve a kukoricát helyettesítő szemes cirok termelésének a lehetőségein át, a fehér kála pirossá nemesítésének lehetőségéig. A fertőzött tej is serkenti az organikus termelés felé fordulást, amely ugyan elérheti az összes termelés 30 százalékát, de a professzor szerint hosszútávon nem szorítja ki a hagyományos gazdálkodást. A szemes cirok pedig nem csodanövény, de a bánáti földeken jól helyettesítheti a kukoricát.

A TERMŐFÖLD ÓRIÁSI KINCS


Fremond Árpád közölte, hogy a VMSZ a parlamentben nem fogja támogatni azoknak az egyezményeknek a jóváhagyását, amelyeket az arab Al Dahra céggel kötöttek, mert a termőföld egy óriási természeti kincs és az lesz száz év múlva is. Lehet, hogy az államnak nincsen pénze, de a termőföld kell, hogy legyen az utolsó, amelyet el fogunk adni. Az oroszokkal kötött egyezményekkel Vajdaságot már amúgy is megfosztották a kőolaj- és a földgázgazdálkodástól. Az arabokkal kötött szerződés hosszútávon nem egyértelmű és nem tudni, hogy a következő években mi minden kerül még majd bele. Szerinte nem is a most emlegetett néhány ezer hektárról van szó, hanem az a probléma, hogy a későbbiek folyamán lehetőség nyílik arra, hogy kormányközi egyességgel kerüljön hazai föld külföldi kézbe. A képviselő ismertette a legújabb agrártámogatási rendszer rendeleteit és a gazdákat érintő törvénymódosításokat, arra biztatva mindenkit, hogy minél előbb jegyeztesse be újra a gazdaságát.