2024. március 28., csütörtök

Elnöki dilemma

Immár eldöntetett, ahogyan arról már minden médium beszámolt: a magyar Országgyűlés kétharmados többsége hétfőn délután elfogadta az alaptörvény módosítását. Minden bel- és minden külföldi aggály, apelláta, tiltakozás ellenére.

Márpedig meglehetősen sokan tiltakoztak. Még a végszavazás után is. Hétfőn este például ezrek gyűltek össze Budán, a Sándor-palota közelében, hogy arra kérjék a köztársasági elnököt, ne írja alá a módosításokat. Mivel a Terrorelhárítási Központ műveleti területté nyilvánította az elnöki palota előtti Szent György teret, a demonstrálók a közvetlen közelében, a Dísz téren gyűltek össze, hogy üzenjenek (az egyébként németországi látogatáson tartózkodó) Áder Jánosnak. A tüntetők, akik az Alkotmánybíróságot, a demokráciát és a felelősséget éltették, valamint azt skandálták, hogy „ne írd alá, János!”, a Várban előbb beszédeket hallgattak végig (többek között Molnár Péterét, a Fidesz egyik alapító tagjáét és egykori alelnökéét, valamint egy olyat, amelynek mondatait kizárólag a Fidesz 1989-es kongresszusi programjából állította össze a szónok, és beszéde végén kijelentette: Orbán Viktor „most a jogállam eszméi mellett a saját fiatalságát is elárulja”), majd a Parlament elé vonultak. Ott többen megpróbáltak bejutni a lezárt parlamenti parkolóba, de ezt a rendőrök nem engedték, kisebb dulakodás is történt, de az egyenruhások senki ellen sem intézkedtek.

Mindez előre látható volt, hiszen Gulyás Gergely, a Fidesz szakpolitikusa hétfőn arról beszélt: a kormány és a rendőrség a gyülekezési jog jogszerű gyakorlását mindenki számára szavatolta eddig, is és szavatolja ezután is. Jogszerűen lehet tüntetni a kormány ellen és a kormány mellett.

Noha megoszlanak a vélemények arról, hogy ki tüntetett ki ellen, és a tüntetőket manipulálja-e valaki, s ha igen, hogyan, abban mindenki egyetért, hogy most bizony az államfőre kell figyelni. Mert nála a labda. Ahhoz ugyanis, hogy a módosítások hatályba lépjenek, alá kell írnia őket. Alkotmányjogászok, egykori alkotmánybírák elemzik, mit tesz, illetve mit tehet Áder János. Egyesek azon a véleményen vannak, hogy az államfőnek nincs mérlegelési lehetősége, alá kell írnia a dokumentumot, amely két év alatt immár negyedik alkalommal alakítaná át az alaptörvényt. Mások – köztük van Áder elődje, Sólyom László is – azt állítják: lenne mozgástere az államfőnek, az alaptörvény szerint ugyanis a köztársasági elnök „őrködik az államszervezet demokratikus működése felett”, mindebből viszont levezethető, hogy nem kell aláírnia a jogszabályt, ha azt a demokratikus működésre nézve veszélyesnek érzi, hanem visszaküldheti az Országgyűlésnek, vagy elküldheti normakontrollra az Alkotmánybíróságnak.

Áder János Berlinből megüzente, hogy nem fog üzengetni, Budapesten ismerteti a véleményét. Az Origo azonban már tegnap arról cikkezett: nincs esélye annak, hogy az államfő megtagadja a szignót, mivel a köztársasági elnök és szakértői úgy látják, erre lehetősége sem lenne. A portál ugyanakkor meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt közli: Áder már Orbán Viktorral is megbeszélte, hogy nyilvánosan kiáll a módosítások mellett.

Az Origo a Fidesz hétfői frakcióülésének történéseiről is beszámolt, kormányzati forrásokra, képviselőkre hivatkozva, akik elmondták: az ülésen a miniszterelnök Sólyom László aznapi cikkére is reagált. „A volt köztársasági elnök hétfői cikkében egyebek mellett azzal érvel az államfői vétó mellett, hogy ha Áder János ezt nem teszi meg, akkor »szentesíti azt az állapotot, amikor az Alkotmánybíróság alkotmányvédő tevékenységét az Országgyűlés felülbírálja«. A frakcióülésen a résztvevők szerint Orbán Viktor erre visszafogott iróniával úgy reagált, hogy ez »Sólyom Lászlónak valóban rossz lesz, nekünk viszont jó, sőt kívánatos, hogy így legyen«” – írja a portál.

Hogy jók-e az értesülései, az legkorábban ma derül ki, hiszen ma tér vissza az államfő németországi látogatásáról. Nem irigylésre méltó a helyzete: akárhogy dönt is, ellenérzéseket fog kiváltani.