A Szerbia és Koszovó közötti nem hivatalos megállapodás munkaváltozatának értelmében a szóban forgó két ország nem avatkozhat egymás belügyeibe, és kötelesek tiszteletben tartani a másik területi integritását – tudta meg a Danas belgrádi napilap. Mindkét fél egyetért azzal kapcsolatban, hogy a másik állam tagsága az ENSZ-ben vagy bármelyik másik nemzetközi szervezetben, nem von maga után megerősítést a nemzetközi jog alapján – áll állítólag a megállapodás munkaváltozatában, mint ahogyan az is, hogy a felek kötelezik magukat az Európai Unió védnöksége alatt megszületett megállapodás, illetve megállapodások maradéktalan alkalmazására.
A Danas szerkesztőségében elmondták, a dokumentum hitelességét több forrásból is megerősítették. A Szerbia és Koszovó közötti megállapodás munkaváltozatát Christoph Heusgen, a német kancellár kül- és biztonságpolitikai tanácsadója adta át Aleksandar Vučić szerb kormányalelnöknek, annak berlini látogatása alkalmával.
A Konrad Adenauer Alapítvány belgrádi irodájában a Danas újságírójának elmondták, hogy a megállapodás munkaváltozatát az alapítvány közvetítésével elismert albán és szerb jogászok, valamint politikusok dolgozták ki. Az alapítvány illetékesei még januárban átadták Heusgennek a megállapodás munkaváltozatát. A cél az volt, hogy igyekezzenek átlátni és összefogni a szerb és albán kapcsolatok normalizálódását segítő összes témát, illetve lehetőséget. A közös témák ellenére ez a dokumentum semmiféle módon nem fogja befolyásolni a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd ütemét, valamint tartalmát – mondták a Konrad Adenauer Alapítvány munkatársai.
– Szerbiának és Koszovónak is kapcsolattartó irodát kell nyitnia Prishtinában, illetve Belgrádban. A feleknek jószomszédi viszonyt kell ápolniuk egymással, keresniük kell a határ menti községek közötti együttműködés lehetőségeit, és meg kell könnyíteniük a közlekedést az országhatáron. A feleknek tiszteletben kell tartaniuk a területükön élő nemzeti közösségeket, garantálniuk és védeniük kell a közösségek jogait. Az oktatáshoz, a kultúrához, a vallásgyakorláshoz, a vallási felekezetekhez és az anyanyelvhasználathoz kapcsolódó jogoknak kiemelkedő szinten kell megvalósulniuk mindkét országban. A nemzeti közösségeknek lehetőséget kell adni demokratikus úton megválasztott képviseleti szerveik létrehozására. Szerbia és Koszovó is az EU felé halad. Ezért Belgrádnak és Prishtinának a decentralizáció elvét kell követniük. Mindkét országnak végre kell hajtania a jogharmonizációt az EU jogrendjével. A felek kötelezik magukat, hogy segítik egymás igyekezetét az európai integráció tekintetében. Az esetleges vitákat békésen, erőszak alkalmazása nélkül az ENSZ közvetítésével oldják meg a felek. Belgrádnak és Prishtinának abból a feltevésből kell kiindulniuk minden intézkedésük tekintetében, hogy egyik fél sem képviselheti a másikat nemzetközi színtéren, és egyik fél sem járhat el a másik nevében. Szerbia és Koszovó autoritása országhatáraikon belülre korlátozódik – áll a nem hivatalos megállapodás munkaváltozatában.
Brüsszeli diplomáciai körökben remélik, hogy a nemzeti közösségekre vonatkozó részt még módosítják a felek. Az uniós diplomaták abbeli reményüket is kifejezték, hogy a megállapodás végleges változatában megemlítik a Belgrád és Prishtina közötti eddigi megállapodásokat.
Milovan Drecun, a Szerbiai Képviselőház Koszovó-ügyi Bizottságának az elnöke mindezzel kapcsolatban kijelentette: Belgrád nem áll el azon követelésétől, hogy a koszovói szerb községek végrehajtói hatáskörrel is rendelkezzenek. Az EU-nak nyomást kell gyakorolnia Prishtinára, hogy teljesítse a szerb fél e követelését – véli Drecun, aki szerint ellenkező esetben nem sok perspektívája van a párbeszédnek. Az nem vitás, hogy Belgrád megállapodást írjon alá Prishtinával, vita tárgyát a megállapodás tartalma és keretei jelentik – szögezte le Drecun, hozzátéve: Szerbia mozgásterét az ENSZ 1244-es határozata szabályozza.
Egybeesik Drecun nyilatkozatával a prishtinai Express napilapban tegnap megjelent írás, amelyben arról van szó, hogy Catherine Ashton, az EU kül- és biztonság politikai főképviselője azért utazik csütörtökön Prishtinába, hogy enyhe nyomást gyakoroljon az albán félre. Ashton igyekszik majd meggyőzni a prishtinai hatalmat, hogy az észak-koszovói szerb községek tekintetében fogadják el Belgrád követeléseit – írja az Express.
Hajredin Kuçi, a koszovói kormányfő helyettese megcáfolta a sajtóállításokat, és megállapította: Ashton Koszovó iránti tiszteletét kívánja kifejezni prishtinai látogatásával.
Aleksandar Vučić kormányalelnök a témához kapcsolódóan a B92 RTV Utisak nedelje (A hét benyomása) című műsorában elmondta: londoni látogatásának alkalmával ígéretet kapott, hogy a koszovói szerb községek a végleges megállapodás értelmében nagyobb hatáskört fognak élvezni.
Ugyanebben a műsorban Nebojša Krstić, Boris Tadić volt szerb államfő tanácsadója elmondta: Németországban még mindig van egy olyan politikai áramlat, amely tartózkodó Szerbiával kapcsolatban. A helyzet se nem egyszerű, se nem kellemes, ezért hatalmas felelősségvállalásra lesz szükség – szögezte le Krstić.
Szintén ebben a műsorban Zoran Panović, a Danas fő- és felelős szerkesztője kifejtette, hogy a nem hivatalos megállapodás munkaváltozata egyértelműen kedvezőbb Prishtina szempontjából.
Vladimir Goati, a Transzparens Szerbia elnöke szerint a koszovói kérdést lehetetlen fájdalommentesen megoldani. Akárhogyan is alakul a Belgrád és Prishtina közötti párbeszéd, azaz a megállapodás, a következmények hatalmasak lesznek – hangsúlyozta Goati.
– Az aktuális kormánykoalíciónak két nagy problémával kell megküzdenie: a belső ellentétekkel és a Koszovóval kapcsolatos tárgyalásokkal. Utóbbi tekintetében a hatalomnak egy nagyon magasra tett lécet kell átugornia. Két megoldás van: vagy nemet mondanak, vagy igent. Ha igent mondanak, azzal valójában Európának mondanak igent, és akkor belpolitikai színtéren ütköznek ellenállásba, egyesek hatalmas népszerűsége pedig hirtelen a semmibe veszne. A politikai pártok és a szerbiai közvélemény egy része abban a tévhitben él, hogy Szerbia és Koszovó egyenlő esélyekkel kezdték meg a párbeszédet, és a dialógus kimenetele egyedül a képviselők tárgyalási tehetségétől függ. Ezek az emberek megfeledkeznek a koszovói probléma történelmi vonulatáról, a háborúról és arról, hogy Koszovó kikiáltotta függetlenségét. Ha az albán fél nem ajánl fel valami elfogadhatót, és a feleknek nem sikerül megállapodniuk egymással, akkor annak elképzelhetetlen következményei lehetnek. Az egyenlőtlen erőviszonyokból fakadó kormánykoalíción belüli ellentétek tovább súlyosbítják a tárgyalást. A szerb miniszterelnököt nem a legerősebb párt adta. Dačić miniszterelnöksége nem hatalmon alapszik. A hatalom a kormányalelnök, Vučić kezében összpontosul. Ez a diszharmónia vitákat szül. A koszovói kérdés nehéz vizsga a kormány és Szerbia számára is – részletezte Goati.
