Észak-Korea hatályon kívül helyezi a Dél-Koreával kötött kétoldalú megnemtámadási egyezményeket, és megszakítja a két ország között létesített forródrót kapcsolatot – jelentette be pénteken a két Korea újraegyesítéséért felelős phenjani bizottság.
A testület angol nyelvű közleményét a KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség idézte néhány órával az után, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb szankciókat foganatosított Phenjan ellen, amiért február 12-én újabb, immár harmadik nukleáris föld alatti robbantást hajtott végre, megszegve a BT korábbi határozatait.
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető pénteken meglátogatta azt a katonai egységet, amely 2010-ben tüzérségi támadást intézett a dél-koreai Jonpjong sziget ellen. Arra szólította az ott szolgáló katonákat, hogy készüljenek fel a „konfrontációra az ellenséggel". A két évvel ezelőtti incidens, amely négy halálos áldozatot és 18 sebesültet követelt, az egyik legsúlyosabb volt a két fél között az 1950–1953-as koreai háború óta.
Észak-Korea gyakorta ad ki kardcsörtető nyilatkozatokat, az elmúlt napokban azonban mindennapossá váltak fenyegetőzései.
Pak Gun Hje dél-koreai elnök figyelmeztette pénteken Észak-Koreát, hogy „könyörtelen" választ ad bármilyen provokációjára, egyben óva intette Phenjant a pusztulását okozó lépésektől. „Könyörtelenül fogom kezelni Észak-Korea bármilyen provokációját" – mondta katonatisztek előtt beszélve Pak Gun Hje, aki súlyosnak minősítette a Koreai-félszigeten kialakult biztonsági helyzetet.
Szavaival arra reagált, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) – az ellene hozott újabb ENSZ-szankciókra válaszul – pénteken bejelentette: hatályon kívül helyezi a Dél-Koreával kötött megnemtámadási egyezményt, és megszakítja a két ország között meglévő forródrótkapcsolatot.
„Minden ország a saját megsemmisülését kockáztatja, ha a katonai erőre koncentrál ahelyett, hogy népe szükségleteivel törődne – hangsúlyozta Pak. – De ha Észak-Korea változtat ezen, Dél-Korea kész erőfeszítéseket tenni a bizalom helyreállítására."
A dél-koreai elnök beszéde előtt nem sokkal Kim Min Szok, a szöuli védelmi minisztérium szóvivője azt hangoztatta, hogy a KNDK „el fog tűnni a Föld színéről", ha atomtámadást intéz Dél-Korea ellen, ahogy azzal csütörtökön fenyegetőzött.
Phenjan nem akar háborúba kezdeni, a Dél-Koreával kötött megnemtámadási szerződések felmondásának az a célja, hogy növelje Kim Dzson Un észak-koreai vezető tekintélyét az ország lakossága előtt – fejtette ki az Interfax orosz hírügynökségnek egy Kremlhez közeli orosz politológus. Alekszej Makarkin elmondta: a lépéssel Észak-Korea egyszersmind a nemzetközi közösséget zsarolja, hogy engedményeket kapjon. Az orosz Politikai Technológiák Központja nevű intézet egyik vezetője szerint Phenjan reakciója korántsem kapkodás, nagyon is konkrét számítások vezérlik. Ha ugyanis a fiatal észak-koreai vezető kevésbé agresszívan viselkedne, akkor azt az országot uraló elitcsoportok gyengeségként értékelnék. Az olyan rezsimekben, mint az észak-koreai, egy ilyen helyzetnek meglehetősen drámai következményei lehetnek – jegyezte meg az orosz politológus.
Makarkin azt állította, Phenjan nem készül háborút kirobbantani, mert tisztában van azzal, hogy egy fegyveres konfliktus a rezsim végét jelentené. Szerinte Észak-Korea veszélyesnek és kiszámíthatatlan szereplőnek próbálja mutatni magát, amelynek lépéseit nem tudják felmérni az elemzők.
Az orosz szakértő azonban – utalva az ENSZ Biztonsági Tanácsának büntetőintézkedésekről szóló határozatára – úgy vélte, a nemzetközi közösség zsarolása nem hozza meg Phenjan számára a várt eredményt. Alekszej Makarkinnak az a véleménye, hogy Phenjan erődemonstrációja miatt gyakorlatilag elszállt a lehetőség a rendezésre a Koreai-félszigeten, amelyre eddig esély mutatkozott.
A helyzet azonban nem katasztrofális, a felek előbb-utóbb helyreállítják a viszonyt – tette hozzá az Interfax orosz hírügynökségnek nyilatkozó orosz politológus. Szerinte Phenjanban a mostani fenyegetőzéssel a köztudottan keményebb Észak-Korea-politikát követő dél-koreai konzervatív erő hatalomra kerülésére is reagáltak.
