2024. március 28., csütörtök

Két first lady-t is hoz az elnök

Politikai botrányok zajától kísérve veszi át hivatalát Miloš Zeman cseh államfő

Szebb nőnapi ajándékot el sem képzelhet a prágai Zeman család két hölgy tagja, mint amilyennel az idén lepi meg őket a ház egyetlen férfi tagja: a férj és apa, Miloš Zeman. A családfő éppen pénteken, a nemzetközi nőnapon, költözik új lakásba feleségével, Ivana Zemanovával és lányával, Katerinával. Új helyük a Hradzsinban (Hradčany) lesz, a mindenkori cseh államfők prágai palotájában.

A 68 éves Miloš Zeman ugyanis péntektől nem csak az új lakást, de Csehország irányítását is átveszi, öt évre. Hivatalosan is ő lesz az új államfő, a 71 éves Václav Klaust váltja fel, akinek második elnöki mandátuma március 7-én ért véget.

Az új államfő megválasztásának és hivatalba lépésnek sok különlegessége és furcsasága van. Az első szokatlan dolog, ami még a januári voksoláson mindenkinek feltűnt, az maga a választás volt. A húsz éve megalakult Csehországban ugyanis idén választottak először közvetlenül, tehát lakossági szavazással új államfőt. Korábban ez a parlament feladata volt.

A második fordulóban – meggyőző szavazattöbbséggel – elnöki mandátummal felruházott baloldali Zeman már nem sokkal az eredményhirdetés után nyilatkozataival meglepte környezetét, a választókat és a diplomáciai protokoll szakértőit is.

A legnagyobb megrökönyödést az váltotta ki a diplomáciai illemszokások ismerői körében, hogy Zeman eltökélte: a first lady szerepkörét felesége, Ivana megosztaná a lányukkal, a tizenkilenc éves Katerinával, aki már a választási kampányban is sokat mutatkozott a nyilvánosság előtt apjával. Azért ragaszkodik ehhez a szokatlan kombinációhoz, mert a nála huszonegy évvel fiatalabb felesége 2003-ban megundorodott a (nagy)politikától. Olyannyira, hogy azóta a sajtóval sem hajlandó szóba állni. A first lady szerepétől pedig ódzkodik.

Zeman a biztonságiaknak és a titkosszolgálatnak is feladta a leckét. Már jó előre jelezte nekik, hogy eddigi szokásához híven csak az úgynevezett anyósülésen hajlandó helyet foglalni a szolgálati gépkocsiban. Az elnöki testőrséggel pedig közölte: mindenkit kirúg közülük, amiért tavaly képtelenek voltak megvédeni Václav Klaus államfőt, akire vidéki látogatásakor egy katonai terepruhás fiatalember játékpisztolyból (nagyon közelről) több műanyag golyót lőtt ki.

Prágában eddig a legkedvezőbb fogadtatásra az a bejelentése talált, hogy amint beköltözik a Hradzsinba, az épületre kitűzeti az EU zászlaját is, amire Klaus tíz évig nem volt hajlandó.

Az öntörvényű és euroszkeptikus Klaus csütörtökön távozott hivatalából, botrányos körülmények között, szégyenbélyeggel a homlokán. A prágai parlament felsőháza, a szenátus hétfőn ugyanis hazaárulás vádjával eljárást kezdeményezett ellene az alkotmánybíróságon.

Petr Nečas miniszterelnökre is rájár a rúd. A minap korrupció gyanújával vizsgálatot indított ellene az államügyészség; a kormányfőt már a rendőrség is meghallgatta a kellemetlen ügyben. Emellett hónapok óta kisebbségben kénytelen kormányozni.

Ezek az ügyek jól mutatják, milyen helyzetbe került Csehország, ahol a belpolitikában teljes átrendeződés tapasztalható. Miloš Zemannak és a két first ladynek tehát ilyen körülmények között kell majd helytállniuk; legalábbis kezdetben.

Az új államfőnek gazdag tapasztalata van a politikai életben. Zeman még az 1960-as évek végén a kommunistáknál kezdte politikai karrierjét, amelyet gyorsan be is fejezett, mert az akkor egyeduralkodó párt kizárta soraiból. A kommunizmus bukása után, 1998 és 2002 között szociáldemokrata kormányfő, előtte pedig a parlament elnöke volt (1996–1998).

A januári elnökválasztáson elért győzelme után Zeman azt ígérte, hogy minden cseh állampolgár „hangja lesz”; hadat üzent a korrupciónak és a „társadalmon élősködő maffiának”. Közölte: mindent megtesz a két politikai táborra szakadt társadalom egyesítéséért.

Csehországban nagy tekintélye van az államfői posztnak. Az elnök szerepe azonban sokszor csak jelképes, ceremoniális. Akadnak azért kivételek is: beleszólhat a parlament és a kormány munkájába, így a külpolitika alakításába. EU-ügyekben viszont mindig övé az utolsó szó.