2024. április 25., csütörtök

Az intézményes kapcsolatrendszer alapjai

Megalakult a Tartományi Képviselőház keretében működő Nemzeti Közösségek Tanácsa

A Tartományi Képviselőház Nemzeti Közösségek Tanácsának alakuló ülésén szerdán Egeresi Sándort, a Vajdasági Magyar Szövetség frakcióvezetőjét választották meg e tanács elnökévé, az alelnök pedig dr. Života Lazarević, a Jobb Vajdaságért – Bojan Pajtić képviselőcsoport tagja lett. A Nemzeti Közösségek Tanácsának összesen harminc képviselője van, a képviselők felét a többségi nemzet tagjai képezik, másik felét pedig a többi nemzeti közösségek tagjai. Az elnököt és az alelnököt úgy választották meg, hogy mindkét képviselőcsoportnak több mint a fele támogatta az arra vonatkozó javaslatot. Egeresi megválasztásáig az ülést Pásztor István, a parlament elnöke vezette.

Egeresi kijelentette, hogy e tisztség megtiszteltetést és egyben kötelezettséget is jelent számára, melyet tisztességgel, becsülettel és felelősségteljesen fog ellátni.

– Fontosnak tartom, hogy a Nemzeti Közösségek Tanácsa olyan döntéseket, javaslatokat fogalmazzon meg, amelyek egyértelműen az itt élő polgárok, a többségi és kisebbségi nemzeti közösségek érdekeit szolgálják. A következő időszak mindenekelőtt annak a célnak a megvalósításáról szól majd, hogy kialakítsunk egy megfelelő intézményes kapcsolatrendszert a tartományi parlament, a Nemzeti Közösségek Tanácsa és a nemzeti tanácsok között. Ismernünk kell a problémákat ahhoz, hogy azok megoldásán elkezdjünk dolgozni. Ez a felelősség most ránk hárul – nyilatkozta a médiának Egeresi.

Beteljesedett azoknak a munkatestületeknek a köre, melyek a képviselőház munkáját segítik – fogalmazott az ülést követően Deli Andor tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár.

– Nem csupán egy egyszerű munkatestületről vagy bizottságról van szó a Nemzeti Közösségek Tanácsának említésekor. Az összetételének köszönhetően, mely fele-fele arányban jelent többségi nemzeti és kisebbségi képviselőket, egy olyan munkamódszert eredményezhet a testület, ami jelentős mértékben fejlesztheti a kisebbségi jogérvényesítést, s egy kiegyensúlyozott véleményalkotási folyamatnak lehet a hordozója – állapította meg Deli.

Hozzátette, hogy ez a testület nem csak hozott anyagoknak a véleményezésével, elemzésével foglalkozik majd, hanem aktív szerepet vállalva maga is megfogalmazhat álláspontokat, javaslatokat tehet a tartományi kormánynak bizonyos lépések megtevésére.