Ivan Mrkić szerb külügyminiszter a legrangosabb horvát tisztségviselőkkel tárgyalt tegnap Zágrábban a kétoldalú nyitott kérdésekről, vagyis Horvátországnak és Szerbiának a népirtás vádjával egymás ellen benyújtott keresetéről, az eltűntek kérdéséről, az eurointegrációs folyamatokról, valamint a határátlépés rendszeréről azt követően, hogy Horvátország elnyeri az európai uniós tagságot.
Ivan Mrkić legelőször is Vesna Pusić horvát külügyminiszterrel ült tárgyalóasztalhoz, majd pedig Josip Lekóval, a horvát szábor elnökével folytatott megbeszélést, azután pedig Ivo Josipovićtyal találkozott.
Ivan Mrkić és Vesna Pusić megállapodott abban, hogy szerb–horvát vegyes bizottságot alakítanak a nyitott kérdések megoldására. Bejelentette, hogy ezután félévente tartanak külügyminiszteri találkozót, és azt üzente, hogy az egymás ellen emelt népirtás vádja is „sorra kerül”.
„A dolgoknak megvan a maguk rendje, és megvan a készség is hozzá, hogy napirendre tűzzük őket, de előbb rendezni kell az eltűnt személyek kérdését, bíróság elé kell állítani a háborús bűnösöket, és ebben az irányban már folyik a munka” – mondta Vesna Pusić a közös sajtóértekezleten.
„Leegyszerűsítve: afelé haladunk, hogy mindkét fél visszavonja a népirtás vádjával benyújtott keresetét, de az odáig vezető út egy szakasza még előttünk áll” – tette hozzá ehhez Ivan Mrkić, a Tanjug kérdésére válaszolva.
„Természetes, hogy ez a célunk. Nem szeretnénk, hogy a keresetek és a háborús bűnösök perei megterhelnék a két nép kapcsolatát” – mondta.
Vesna Pusić szerint az eltűnt személyek kérdését kell először megoldani. Ami az eurointegrációs folyamatokat illeti, Horvátország – amely ez év július elsején lesz az Európai Unió tagja – támogatja azt az álláspontot, hogy tűzzék ki Szerbia európai uniós csatlakozási tárgyalásai megkezdésének időpontját, és azt a nézetet vallja, hogy a régió minden államának uniós felzárkózása nemcsak a kérdéses ország, hanem az egész térség és annak stabilitása szempontjából is fontos.
A két külügyminiszter azokról az intézkedésekről is tárgyalt, amelyeket Horvátország uniós csatlakozása után kell majd életbe léptetni a két ország közös határán.
„Horvátország uniós csatlakozása mindkét ország számára fontos lépés, mert Szerbiát nyugaton is uniós tagország határolja majd” – mondta Vesna Pusić.
Mrkić szerint Horvátország jó példát mutat, és Szerbia is reméli, hogy az év derekán kitűzik a szerb csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját, és mindent megtesz ennek érdekében. A kétoldalú kapcsolatokról elmondta, hogy a jövőt tartják szem előtt, és azt, hogy mi a fontos mindkét ország számára. „Szomszédok vagyunk. Azt mondják, hogy szomszédot és rokont nem lehet választani, hanem alkalmazkodni és együttműködni kell” – tette hozzá. Reményét fejezte ki, hogy Belgrád és Zágráb kapcsolatai példaértékűek lesznek a Balkánon.
Újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy egészen bizonyosan sor kerül majd Tomislav Nikolić szerb és Ivo Josipović horvát államfő találkozójára is.
