ZOMBORI NYILVÁNOS FÓRUM

A lakosság tíz százaléka szegény sorsú

Fekete J. József

2013. március 5., 07:52 >> 2013. március 5., 21:10

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

A Zombori Nyilvános Fórum a SO open kormányzaton kívüli szervezet projektuma, amellyel olyan közéleti problémákra kívánja fölhívni a figyelmet, amelyeket az állami szervek és intézmények elhallgatnak, egyben a nyilvánosság előtt nyomást kívánnak gyakorolni az illetékesekre a közérdekű gondok megoldása érdekében.

A sorrendben tizedik fórumon a szegénységet tűzték napirendre, és a beszélgetésből kitűnt, hogy a lakosság katasztrofálisnak mondható szociális helyzete mellett nemcsak Zomborban, hanem Szerbia-szerte az alkalmatlan szervezés fölösleges terheket ró a szociális központokra.

– Jelenleg az számít szegénynek Szerbiában, aki havonta nem keres 7000 dinárnál többet. Tíz évvel ezelőtt mindössze ötszáz személyt tartottunk nyilván, akik szociális ellátásra szorultak, mára meghatszorozódott a számuk. Emellett újabb szegénységi kategóriák jelentek meg: a tranzíció áldozatai, a munka nélkül maradtak és a kellő képesítés hiányában alkalmazásra nem is számító emberek sora, így a lakosság közel tíz százaléka, mintegy nyolc és félezer polgár szegénynek számít – mondta a fórumon Silvija Kranjc, a zombori szociális központ igazgatónője. Elmondása szerint sokan kapnak szociális segélyt a munkaképes emberek közül is, akiket át kellene vezetni a nemzeti foglalkoztatási szolgálathoz, így a szociális központ azzal foglalkozhatna, ami a dolga. Megjegyezte, hogy az általa vezetett intézményben egy alkalmazott 800–1000 ügyféllel dolgozik, voltaképpen nincsen ideje fölmérni az érintett család szociális helyzetét.

(Fotó: Fekete J. József)

Dragan Nenadov, a városi tanács tagja elmondta, hogy a város a Népkonyha intézményével igyekszik segíteni a rászorulóknak, illetve egyszeri pénzsegélyt biztosít az áldatlan anyagi helyzetbe jutottaknak.

– A város természetesen nem képes minden szegény sorsú családon segíteni, de a többi városhoz képest jelentősen több figyelmet fordít a lakosság szociális ellátására – mondta Nenadov.

A roma népesség nevében fölszólaló Milan Nikolić szerint a szegénység leginkább a romákat sújtja, hiszen általában többgyermekes famíliákról van szó. Az, hogy a harmadik, vagy a negyedik gyerek nem kap engedményt az óvodai ellátás során, külön gondot jelent. Arra is kitért, hogy számos roma család ócskavas-gyűjtésből tartja fönn magát, de megítélésükön sokat ront, hogy az utóbbin időben egyre többen lopják az aknafödeleket, illetve az infrastruktúra részeit képező egyéb fémtárgyakat.

Dr. Milan Zobenica, a Vöröskereszt városi szervezetének elnöke hangsúlyozta, hogy az aktivistáik segítenek a szervezetbe érkező humanitárius segély szétosztásában, Silvija Kranjc pedig kiemelte, hogy egyes cégek ugyan támogatják a rászorulókat, de a támogatás mértéke jócskán elmarad az igények mögött. Elmondta, hogy az egyébként rossz gazdasági helyzetben lévő vállalatok, mint a gádori Graničar vagy a sári Aleksa Šantić húst, tojást, babot, búzát adnak a népkonyhának, ugyanakkor a jelentősen jobb helyzetben lévő cégek fülük botját se mozdítják a közérdekű szociális kérdések kapcsán.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége