A külhoni magyarokról esett szó kedden az Országgyűlésben: a képviselők megvitatták, hogyan alakul a kormány nemzetpolitikájának végrehajtása. A Fidesz és a KDNP dicsérő szavakkal illette az eddigieket, az ellenzéki képviselők pedig, eltérő okok miatt ugyan, de bírálták a történteket. A kormánypártiak gyökeres fordulatnak, az ellenzékiek terjengős sikerpropagandának minősítik a nemzetpolitika végrehajtását taglaló beszámolót.
A délelőtt folyamán Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára ismertette a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámolót. A jelentésből kiderült, hogy a nemzetpolitikai tevékenység leghangsúlyosabb része az egyszerűsített honosítási eljárás, a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program és a külhoni magyarok jogsegélyének szavatolása volt. Az államtitkár tájékoztatása szerint a honosítási kérelmek száma meghaladja a 370 000-et, s a legtöbb kérelem továbbra is Erdélyből és Vajdaságból érkezik. Az új magyar állampolgárok száma az év végére elérheti a félmilliót is. „Az egyszerűsített honosítás történelmi sikertörténetté vált, az alaptörvény által is deklarált egységes magyar nemzet valóban közjogilag is egységesült” – szögezte le Rétvári Bence.
Az államtitkár méltatta a Határtalanul! programot, amelynek során anyaországi diákok látogatnak valamely határon túli területre; eddig mintegy 15 000 iskolás vett részt a kirándulásokban. Beszélt a tavalyi, Külhoni magyar óvodák éve programról és az idei, a Külhoni magyar kisiskolák éve programról, valamint kiemelt projektumként nevesítette a külhoni magyarok jogsegélyének szavatolását.
Említést tett arról, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények kritériumrendszerének figyelembevételével azok körét úgy alakították ki, hogy a külhoni magyarság legfontosabb intézményei és programjai részesülhessenek normatív alapú, hosszú távra kiszámítható támogatásban. Előnyben részesül Kárpátalja és Vajdaság magyarsága.
A fideszes Potápi Árpád a beszámolóhoz kapcsolódva kijelentette: 2010 gyökeres fordulatot eredményezett a magyar nemzetpolitikában. A politikus fontosnak nevezte a külhoni magyarság véleményének figyelembevételét a döntéshozatalok során, s leszögezte: sok még a tennivaló demográfiai, egyházi, külpolitikai, örökségvédelmi, gazdaságfejlesztési, ifjúsági téren egyaránt. Célként nevezte meg, hogy a külhonban élők minél nagyobb arányban vallják magukat magyarnak, vállalják identitásukat.
Az MSZP nemzetpolitikusa, Szabó Vilmos kifogásolta, hogy bár a kormánynak évente kellene beszámolnia nemzetpolitikája végrehajtásáról, 2010 óta ezt először teszi. A jelentést terjengős sikerpropagandának nevezte, számos ügyet hiányolt a dokumentumból. Egyebek mellett annak ismertetését, hogy „hogyan exportálta a kormány a határon túlra a belpolitikai küzdelmeket”. Kiemelte, hogy felbomlott az egyensúly a szomszédságpolitika és a magyarságpolitika között, s bírálta a jelentés készítőjét, mert nem szólt az autonómiatörekvések kormányzati támogatásáról. Ugyanakkor azt is leszögezte: a nemzetpolitika terén konszenzus megteremtésére van szükség, ebben az MSZP partner – mondta.
A KDNP-s Stágel Bence szerint jelentős előrelépésekre került sor a nemzetpolitikai célkitűzések megvalósításában, a kormányzat konkrét jogi és egyéb intézkedésekkel is sokat tett a magyar nemzet határokon átnyúló egyesítéséért.
A Jobbik vezérszónoka, Szávay István szerint a nemzetpolitika iránya jó ugyan, de intenzitása nem megfelelő. A politikus hiányolja a sokkal határozottabb diplomáciai, nemzetpolitikai lépéseket. Szávay úgy látja, az MSZP „ámokfutásához” képest örömteli változásokat is hoztak a kormány intézkedései, de könnyített honosításon kívül nagyrészt csak szimbolikus eredményekről lehet beszélni. Bírálta a nemzeti jelentőségű intézmények kiválasztását is, és szóvá tette, hogy az ellenzéki pártoknak még javaslattételre sem volt lehetőségük, számos intézménynél a Fidesz baráti kapcsolatai döntöttek. Mindezek miatt a Jobbik tartózkodni fog a jelentés elfogadását célzó szavazásnál.
Mile Lajos immár független képviselőként azt szögezte le, hogy pártja, az LMP egyetért a kormánynak a határon túliak támogatására irányuló törekvéseivel, de a jelentés csak ezeket tükrözi, a valóságot nem tartalmazza. Hiányolta a „szekértáborok” harcáról szóló részt a beszámolóból. Mile bírálta a baloldalt, amelynek politikájában nem szerepel kiemelt helyen a határon túli magyarokkal való törődés, de a jobboldalt is, amely szerinte kisajátítja az ügyet, és eközben „hajlamos elhanyagolni a demokratikus elemeket”, gyakran választ aránytalan, torz megoldásokat, s „úgy viselkedik, mint aki jogosult megítélni, ki az igaz magyar a határon túl, és ki nem az”. A zöldek elvárják, hogy a külhoni magyarokkal való kapcsolattartásban a kormány lépjen túl a szekértáborok harcain. Mivel a beszámoló
A külhoni magyarokról esett szó kedden az Országgyűlésben: a képviselők megvitatták, hogyan alakul a kormány nemzetpolitikájának végrehajtása. A Fidesz és a KDNP dicsérő szavakkal illette az eddigieket, az ellenzéki képviselők pedig, eltérő okok miatt ugyan, de bírálták a történteket. A kormánypártiak gyökeres fordulatnak, az ellenzékiek terjengős sikerpropagandának minősítik a nemzetpolitika végrehajtását taglaló beszámolót.
A délelőtt folyamán Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára ismertette a határon túli magyarokra vonatkozó feladatok végrehajtásáról szóló beszámolót. A jelentésből kiderült, hogy a nemzetpolitikai tevékenység leghangsúlyosabb része az egyszerűsített honosítási eljárás, a Határtalanul! tanulmányi kirándulási program és a külhoni magyarok jogsegélyének szavatolása volt. Az államtitkár tájékoztatása szerint a honosítási kérelmek száma meghaladja a 370 000-et, s a legtöbb kérelem továbbra is Erdélyből és Vajdaságból érkezik. Az új magyar állampolgárok száma az év végére elérheti a félmilliót is. „Az egyszerűsített honosítás történelmi sikertörténetté vált, az alaptörvény által is deklarált egységes magyar nemzet valóban közjogilag is egységesült” – szögezte le Rétvári Bence.
Az államtitkár méltatta a Határtalanul! programot, amelynek során anyaországi diákok látogatnak valamely határon túli területre; eddig mintegy 15 000 iskolás vett részt a kirándulásokban. Beszélt a tavalyi, Külhoni magyar óvodák éve programról és az idei, a Külhoni magyar kisiskolák éve programról, valamint kiemelt projektumként nevesítette a külhoni magyarok jogsegélyének szavatolását.
Említést tett arról, hogy a nemzeti jelentőségű intézmények kritériumrendszerének figyelembevételével azok körét úgy alakították ki, hogy a külhoni magyarság legfontosabb intézményei és programjai részesülhessenek normatív alapú, hosszú távra kiszámítható támogatásban. Előnyben részesül Kárpátalja és Vajdaság magyarsága.
A fideszes Potápi Árpád a beszámolóhoz kapcsolódva kijelentette: 2010 gyökeres fordulatot eredményezett a magyar nemzetpolitikában. A politikus fontosnak nevezte a külhoni magyarság véleményének figyelembevételét a döntéshozatalok során, s leszögezte: sok még a tennivaló demográfiai, egyházi, külpolitikai, örökségvédelmi, gazdaságfejlesztési, ifjúsági téren egyaránt. Célként nevezte meg, hogy a külhonban élők minél nagyobb arányban vallják magukat magyarnak, vállalják identitásukat.
Az MSZP nemzetpolitikusa, Szabó Vilmos kifogásolta, hogy bár a kormánynak évente kellene beszámolnia nemzetpolitikája végrehajtásáról, 2010 óta ezt először teszi. A jelentést terjengős sikerpropagandának nevezte, számos ügyet hiányolt a dokumentumból. Egyebek mellett annak ismertetését, hogy „hogyan exportálta a kormány a határon túlra a belpolitikai küzdelmeket”. Kiemelte, hogy felbomlott az egyensúly a szomszédságpolitika és a magyarságpolitika között, s bírálta a jelentés készítőjét, mert nem szólt az autonómiatörekvések kormányzati támogatásáról. Ugyanakkor azt is leszögezte: a nemzetpolitika terén konszenzus megteremtésére van szükség, ebben az MSZP partner – mondta.
A KDNP-s Stágel Bence szerint jelentős előrelépésekre került sor a nemzetpolitikai célkitűzések megvalósításában, a kormányzat konkrét jogi és egyéb intézkedésekkel is sokat tett a magyar nemzet határokon átnyúló egyesítéséért.
A Jobbik vezérszónoka, Szávay István szerint a nemzetpolitika iránya jó ugyan, de intenzitása nem megfelelő. A politikus hiányolja a sokkal határozottabb diplomáciai, nemzetpolitikai lépéseket. Szávay úgy látja, az MSZP „ámokfutásához” képest örömteli változásokat is hoztak a kormány intézkedései, de könnyített honosításon kívül nagyrészt csak szimbolikus eredményekről lehet beszélni. Bírálta a nemzeti jelentőségű intézmények kiválasztását is, és szóvá tette, hogy az ellenzéki pártoknak még javaslattételre sem volt lehetőségük, számos intézménynél a Fidesz baráti kapcsolatai döntöttek. Mindezek miatt a Jobbik tartózkodni fog a jelentés elfogadását célzó szavazásnál.
Mile Lajos immár független képviselőként azt szögezte le, hogy pártja, az LMP egyetért a kormánynak a határon túliak támogatására irányuló törekvéseivel, de a jelentés csak ezeket tükrözi, a valóságot nem tartalmazza. Hiányolta a „szekértáborok” harcáról szóló részt a beszámolóból. Mile bírálta a baloldalt, amelynek politikájában nem szerepel kiemelt helyen a határon túli magyarokkal való törődés, de a jobboldalt is, amely szerinte kisajátítja az ügyet, és eközben „hajlamos elhanyagolni a demokratikus elemeket”, gyakran választ aránytalan, torz megoldásokat, s „úgy viselkedik, mint aki jogosult megítélni, ki az igaz magyar a határon túl, és ki nem az”. A zöldek elvárják, hogy a külhoni magyarokkal való kapcsolattartásban a kormány lépjen túl a szekértáborok harcain. Mivel a beszámoló nem tudta erről meggyőzni őket, az LMP politikusai nem fogják azt támogatni.
Többen szorgalmazták, hogy a kormány erőteljesebben álljon ki a külhoni magyarok autonómiatörekvései mellett.
nem tudta erről meggyőzni őket, az LMP politikusai nem fogják azt támogatni.
Többen szorgalmazták, hogy a kormány erőteljesebben álljon ki a külhoni magyarok autonómiatörekvései mellett.
