A három legnagyobb uniós gazdaság rosszul zárta a múlt évet: 2012 utolsó három hónapjában mindegyik jelentősen visszaesett az előző negyedévhez viszonyítva. A német hazai össztermék (GDP) 0,6, a francia 0,3, az olasz pedig 0,9 százalékkal csökkent negyedéves összevetésben.
Az euróövezet gazdasága – a tagok összevont adatai alapján – tavaly 0,5 százalékkal zsugorodott az előző évhez képest; az Európai Unióban valamivel mérsékeltebb, átlagosan 0,3 százalékos volt a gazdaság teljesítményromlása. Mindez arra utal, hogy az euróövezeti recesszió mélyült; az idei kilátások sem rózsásak, sem az EU-ban, sem a 16 uniós országot tömörítő euróövezetben.
A legnagyobb meglepetést Németország okozta, amelynek gazdasága a legnagyobb az egész unióban. A német gazdaság a vártnál is nagyobb arányban csökkent a tavalyi utolsó negyedévben. Ennek ellenére továbbra is a legerősebb és legszilárdabb a 27, júniustól pedig 28 tagú EU-ban. Mégis, a rossz teljesítmény sokakat meglepett, hiszen a globális pénzügyi válság elején, 2009 első negyedévében jegyzett nagy zuhanás óta a tavalyi utolsó három hónap volt a legrosszabb a német gazdaság fejlődése során.
A német GDP ugyanis 2012 októberétől decemberéig 0,6 százalékkal esett vissza az előző negyedévhez képest. Ez a német gazdaság feketekönyvébe illő adat. Még akkor is, ha a szakértők 0,5 százalék visszaeséssel számoltak. Az előző év azonos időszakához képest ugyanakkor 0,4 százalékkal bővült a német gazdaság, minimálisan elmaradva a fél százalékos elemzői várakozások mögött.
Riadót senki sem fújt a furcsaság miatt, de a befektetők árgus szemekkel figyelnek, hiszen az európai és a kontinensen kívüli piaci szereplők nagy mértékben függnek a német gazdaságtól.
A legnagyobb európai gazdaság idei várható makroszámairól óvatosan, de bizakodva nyilatkoznak a piac szereplői. Többségük egyetért abban, hogy Németország gazdasága az idén sem süllyed recesszióba, de a Berlinben várt 0,9 százalékos éves GDP-növekedés valamivel kisebb lehet.
A német jegybank (Bundesbank) arra számít, hogy a 2012 végén jegyzett markáns GDP-visszaesést az idei első negyedévben növekedés követheti. Philipp Rösler gazdasági miniszter óvatosabban fogalmaz. Szerinte a német gazdasági növekedés az euróövezeti stabilitás függvénye, s emiatt erőteljesebb (1,6 százalék körüli) bővülés csak 2013-ban várható. Rösler úgy véli: a válság vége odébb van, egyelőre csak a válság végének a kezdetéről lehet beszélni.
A német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis a gazdaság ideiglenes lefékeződésének fő okát az export csökkenésével hozza összefüggésbe. Nem véletlenül, hiszen a válság rendkívül megviselte a német kivitelt. Olyannyira, hogy Kína 2009-ben elhódította Németországtól a világ vezető exportőre címet, s egyelőre nem szándékozik megválni tőle.
Azóta folyamatosan lassult a német export. Míg 2010-ben még 13,7 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest, 2011-ben már csak 7,8 százalékkal, tavaly viszont alig 3,6 százalék volt a növekedés. A várakozások szerint az idén fordulhat a kocka: a kivitel 4,5 százalékkal bővülhet, vagyis erőteljesebb lehet, mint tavaly volt.
A német import szintén jelentős lassuláson van túl. 2010-ben 11,1 százalékkal nőtt Németország behozatala, 2011-ben 7,4 százalékkal, a múlt évben azonban mindössze 2,6 százalékos volt az importbővülés. Az idén azonban a behozatal növekedése meghaladhatja a kivitelét, feltéve, ha beigazolódnak a 6 százalékos importbővülésről szóló előrejelzések.
Bár a német gazdaság a tavalyi utolsó negyedévben rosszul teljesített, éves szinten mégis növekedett, nem hivatalos becslések szerint legalább 0,7 százalékkal.
Ez korántsem mondható el az EU-ról, még kevésbé az euróövezetről. Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat szerint a 27 tagú közösség összesített GDP-je 0,5 százalékkal (az eurót használó tagállamoké 0,6 százalékkal) esett vissza 2012 negyedik negyedévében a megelőző három hónaphoz képest. Éves összehasonlításban az unióban 0,6, az euróövezetben 0,9 százalékos volt a lassulás. Az eurózóna adatai meglepték az elemzőket, akik kisebb mértékű (0,4 százalékos) negyedéves gazdasági visszaesést jósoltak.
Az év végi három hónapot Portugália és Ciprus gazdasága zárta legrosszabb eredménnyel. Előbbinek a gazdasága – negyedéves összevetésben – 1,8 százalékot, utóbbinak 1-et esett vissza.
Éves összehasonlításban a már öt éve recesszióban fuldokló görög gazdaság fejezte be legrosszabb „eredménnyel” a tavalyi utolsó negyedévet, ugyanis 6 százalékkal visszaesett. Ez az arány jóval magasabb a portugál GDP 3,8 százalékos és a harmadik helyezett ciprusi gazdaság 3 százalékos (éves) csökkenésénél.
A Baltikumban ezzel ellentétes folyamatok zajlottak le. Ha a három balti államban nem is dübörgött, de azért jól teljesített a gazdaság. Lettországban 1,3 százalékkal, Litvániában 1, Észtország pedig 0,9 százalékkal nőtt a GDP a tavalyi utolsó negyedévben.
