– A gyakorlati probléma adott volt, a kishegyesi helyi közösség rossz állapotban levő tetőterével kezdeni kellett valamit, ez volt az egyik kiindulópont, a másik hogy Kishegyesnek vannak ugyan közösségi terei, de egyikük sincs funkcióban, akkor legalábbis még nem volt, a tűzoltóotthon terme csak később készült el. Az együttes megoldás kínálta magát: ha már le kell cserélni a tetőszerkezetet, akkor miért ne emelhetnénk meg, kialakítva ezzel egy közösségi összejövetelekre alkalmas termet? Ehhez komoly pénzösszegre volt szükség. A beruházásnak ez a része a Tartományi Nagyberuházási Alap és a tartományi gazdasági titkárság támogatásából valósulhatott meg – ezekkel a szavakkal emlékezik vissza Juhász Bálint tartományi gazdasági titkárhelyettes az egy héttel ezelőtt megnyitott Kishegyesi Vállalkozás-fejlesztő Információs Központ megalakításának a kezdetére, ami induláskor még ötletként is csupán csíra formájában létezett. Az elhatározástól a megvalósulásig több év telt el, de nem csak idő kellett hozzá, hanem összefogás is: semmi sem valósulhatott volna meg a tervből a kishegyesi helyi közösség és a kishegyesi községi önkormányzat együttműködése nélkül. Az előbbi élén akkoriban Virág Gábor, az utóbbién Csóré Róbert állt. Juhász Bálint lett a határon átnyúló, szerb–magyar együttműködéssel létrejövő kis- és középvállalkozási képzési központ projektumvezetője. A kishegyesi önkormányzat és a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara együttműködésével valósult meg a projektum.
– Idővel jó kapcsolat alakult ki a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamarával, velük beszélgetve konkretizálódott, hogy miként tudnánk beépíteni, belakni a tetőteret, amelyből végül egy 70 fős korszerű konferenciaterem lett. Olyan felszerelésünk van, hogy nagyobb értekezlet esetén, ha kell, a szimultán fordítást is meg tudjuk oldani. A projektum keretében ECDL ( informatikai), és EBCL (gazdasági) kurzusokat szerveztük. Magyar részről pedig létrejött egy internetes portál, amely hasznos információkkal szolgál a vállalkozóknak, és gazdasági partnerkeresésre nyújt lehetőséget.
Az ötlet eredeti és innovatív, de az ilyen jellegű elképzelések csak folyamatos szervezőmunkával válhatnak hosszú távon is sikeressé. Ki tekinthető a projektum gazdájának, ki működteti a jövőben?
– A projektum gazdája a kishegyesi helyi közösség. Tudjuk ugyan, hogy az IPA-pályázatokon a községi önkormányzati szint jogosult a pályázásra, a helyi közösség nem, de a képzési központ a helyi közösség épületében van, és az eredeti elképzelés szerint is úgy volt előirányozva, hogy a helyi közösség munkatársai segítik a központ munkáját, illetve működtetik a központot. Ezt más intézményekkel együttműködve szeretnénk megvalósítani. Már tavaszra várható, hogy a BSC-szabványok és tanúsítványok központja az EC-tanúsítvány megszerzéséhez nyújt fölkészítést, az újvidéki képzőközponttal pedig a Kishegyesen élő munkanélkülieknek szervezünk képzést egyelőre Újvidéken, remélhetőleg egy idő után Kishegyesen is. Várom a központ konkrét javaslatát ezzel kapcsolatban, de amit enélkül is előrebocsáthatok, hogy ezek minden költséget lefedő ingyenes képzések. Ez két olyan konkrét út, amin továbbhaladhatunk.
A Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamarával folytatódik-e a az együttműködés?
– Azt is előreirányoztuk, hogy a Magyar–Szerb Kereskedelmi és Iparkamara szakmai rendezvényeinek egy részét itt tartja majd, hiszen ez a központ gyakorlatilag a mi közös gyermekünk. Üzleti találkozókat, konferenciákat lehet tartani itt. A központ megalakulása felhívás lehet a táncra a civil szervesetek számára is, amelyek ha képzésekre pályáznak, azokat itt korrekt feltételek között megtarthatják. Mi is pályázhatunk, és érdemes pályázni, hiszen az olyan képzések mint az ECDL vagy EBCL egy embernek több száz eurójába kerülnek, de egy donátornak köszönhetően ingyenesek lehetnek, mint ahogy ezúttal is az Európai Unió Regionális Fejlesztési Alapjának támogatásával tartották meg a kurzusokat. Már eddig is sokan érdeklődtek ezek iránt a lehetőségek iránt.
Nemrég lett titkárhelyettes a tartományi gazdasági titkárságnál, ahonnan új rálátást szerezhetett a vajdasági kis- és középvállalkozások helyzetére. E tapasztalatok nyomán most hogyan látja, mennyire fontosak az ilyen jellegű képzések a versenyképesség előmozdítása terén?
– A tapasztalataim még jobban megerősítettek a meggyőződésemben, hogy ez mennyire fontos. Az elmúlt időszakban részt vettem a titkárság gazdaságélénkítő programjának ismertetésében, és a körút során láttam, hogy a kis- és középvállalkozások számára mennyire fontos, hogy valaki foglalkozzon velük, tájékoztassa őket a lehetőségekről.
Körútja során elbeszélgethetett a vállalkozókkal, mely problémák voltak a leggyakrabbi témák?
– A három legégetőbb probléma a mikrohitelek hiánya, a megfizettetés problémája és a felügyelőségekkel való együttműködésben mutatkozó hiányosságok. Tudjuk, hogy a banki hitelek szinte megfizethetetlenek, a pénzpiacon való eladósodás nagyon drága egy-egy vállalkozás számára. Az egy-két munkást foglalkoztató mikrovállalkozások képviselői arról beszéltek, hogy olyan hitelkonstrukcióra volna szükségük, ami egészen alacsony összegű kölcsönt adna, s amihez nem kellene olyan fedezet, jótállás, ami többet ér magánál a kölcsönnél. Például négyszázezer dináros hitelért ne kelljen a házra jelzálogot tenni. Azt is tudjuk, hogy ma nem az előállítás az igazi gond, nem is az eladás, hanem a termék megfizettetése. Ennek az égető problémának a megoldása sajnos nem tartományi hatáskör, a tartomány csak ajánlásokat tehet, és ezt nem is halasztotta el. A felügyelőségekkel az volt eddig a gond, hogy azokhoz, akik feketén dolgoztak, ki sem mehettek, kijártak viszont a legálisan működőkhöz, akiknél rendre találtak problémát. Most már az illegálisan működőket is ellenőrizhetik, ebben a tekintetben tehát valamivel jobb a helyzet, magára a piaci felügyelőség munkájára azonban nem tudunk hatni, a köztársaság hatáskörébe tartozik.
A tartományi hatáskörök korlátozottak, ennek ellenére számos olyan programot, pályázatot indít a tartomány, amelyekre nagyon is érdemes odafigyelni. Mire hívná fel az emberek figyelmét?
– Azt javasolom az embereknek, hogy kövessék naprakészen a tartományi kormány és azon belül az egyes titkárságok honlapjait, olvassák a hírleveleket, a Magyar Szót, illetve nézzék a Pannon Televízió híradását, és tájékozódhatnak ezekről a lehetőségekről. Valamikor a hónap végén jelennek meg a foglalkoztatási pályázatok. Egy új munkahely megnyitásáért 130 ezer dináros vissza nem térítendő támogatás jár, aki pedig új vállalkozást indít, 160 000 dinárt kaphat. A kézművesek részére tavasszal írja ki a titkárság a pályázatot, a falusi nők gazdasági helyzetének megerősítésére is folyamatban van egy stratégia kidolgozása, ehhez is kapcsolódnak majd pályázatok. A nagyberuházók számára is lesz pályázat. Akik 3 millió eurónál többet fektetnek be, és legalább 100 munkást foglalkoztatnak, azok 100 000 euróig kaphatnak támogatást a tervdokumentációra, a barnamezős beruházások esetén pedig az ipari park bérlését fizetjük egy éven át.
