2024. április 25., csütörtök

„A káderpolitika szakmai, és nem nemzeti kérdés”

Dalibor Kekić óbecsei tanácstag szerint a közvállalatoknak ezentúl piaci alapokon kell működniük

Az óbecsei községi képviselő-testület legutóbbi ülésén a legélénkebb vitát a Vodokanal Közvállalat éves munkaterve váltotta ki: míg az ellenzéki felszólalók a vállalatban tervezett létszám- és kiadásnövekedést kritizálták, addig Slobodan Mitrović igazgató a vállalatban örökölt rossz helyzetről, Dalibor Kekić, a községi tanács beruházásokkal és fejlesztésekkel megbízott tagja pedig arról beszélt, hogy azok, akik régóta foglalkoznak politikával, minden bizonnyal elvesztették realitásérzéküket, és nincsenek tisztában azzal, hogyan is kell működjön egy (köz)vállalat. Dalibor Kekićet (LDP) többek között arról is kérdeztük: miként kíván az új hatalom változtatni a közvállalatok működésén, és kell-e félteniük munkahelyüket a Vodokanal dolgozóinak?

– A közvállalatoknak úgy, ahogy Európa más országaiban, nálunk is hozniuk, és nem vinniük kell a pénzt. A közvállalatoknak piaci alapokon kell működniük, így a nagy, infrastrukturális beruházásoktól eltekintve minden egyéb tevékenységüknek gazdaságilag nyereségesnek kell lenniük. A vízvezeték-hálózat rekonstrukciójával, a szennyvízelvezető-rendszer kiépítésével, az energetikai hatékonyság növelésével a környező községek már évek óta foglalkoznak, miközben mi itt Óbecsén ezekben meglehetősen lemaradtunk. Ezen a téren jelentős haladást tervezünk. Ahhoz azonban, hogy a korábbi rossz gyakorlat megváltozzon, változtatni kell a foglalkoztatáspolitikán is, ezért lesz szükség 17 személy felvételére például a Vodokanalban. Az a benyomásom, hogy korábban főleg pártalapon történt a foglalkoztatás ezekben a cégekben, igaz, ezzel most épp bennünket vádolnak, aminek semmi valóságalapja nincs. Az elmúlt hét hónapban mind az önkormányzati hivatalban, mind a közvállalatokban a munkavállalók részéről nagyfokú ellenállást tapasztaltunk, mert nehezen alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez és elvárásokhoz. Mi változásokat akarunk, és ezen a téren nem leszünk toleránsak.

A Vodokanalban ugyan létszámnövekedést terveznek, a dolgozók mégis féltik a munkahelyüket, és elbocsátásoktól tartanak. Terveznek kádercserét?

– Lesznek változások, de a jelenlegi példátlan médiahajsza felesleges indulatokat gerjeszt – a nemzeti jellegűnek feltüntetett verekedésekre gondolok, amivel egyesek politikailag instabillá akarják tenni a Vajdaságot. Ilyen értelemben a Vodokanalban is félremagyarázzák a káderkérdést, ezért egyelőre le is állítottuk ezt a folyamatot, mert ebben a pillanatban politikailag kockázatos lenne a végrehajtása. Szégyenletes, hogy vannak pártok, amelyek elpolitizálnak egy pusztán szakmai kérdést. A Vodokanalban 85 százalékban magyarok dolgoznak, így logikus, hogy az elküldöttek között bizonyos százalékban magyarok is lesznek, de nálunk nem szempont a nemzeti hovatartozás. Nagyon elkeserítő az, ahogyan a Vajdasági Magyar Szövetség ezzel a helyzettel visszaél. A Liberális Demokrata Pártnak az öt községi képviselőjéből három magyar nemzetiségű, ezért is tartom manipulációnak azt a vádat, hogy nemzeti alapon döntünk káderkérdésben.

Nemrégiben még arról szóltak a hírek, hogy Óbecse és Törökbecse közösen pályázik majd EU-s pénzekért egy regionális vízvezeték megépítésére, mivel Óbecsének elegendő kapacitása, Törökbecsének pedig nagy szüksége van jó minőségű vízre. Önök ezt a projektet most mégsem tartják időszerűnek.

– Óbecsén kívül a környező településeken nincs ivóvíz, ami döbbenetes, és emiatt valóban el kellett napolnunk a regionális vízvezetékre vonatkozó projekt tervét. A közelmúltban jártunk Bácsföldváron, felmértük az ottani helyzetet, és úgy tervezzük, hogy június végéig felújítunk a faluban ezer métert abból a vízvezetékből, amely még 1967-ből megmaradt – ezután a falunak lesz rendes ivóvize. Péterrévén sajnos az idén nem lesz nagy beruházás, mert először meg kell oldani a bekötésre váró kutak ránk hagyott, rendezetlen tulajdonjogi kérdését, de jövőre nagyobb összeget tervezünk majd a községi költségvetésbe a Vodokanal számára, és ezt a pénzt a péterrévei vízprobléma megoldására fordítjuk majd.

Azt mondta, a közvállalatoknak piaci alapokra kell helyezniük a működésüket. Ehhez költséghatékony működés kell. Hogyan fog ez működni?

– A Vodokanalban például most egy szoftver követi a cég ügyvitelét és költségeit, és havi szinten készül költségoptimalizáció. Eddig arról beszéltek, hogy 30–40 százalékos a vízveszteség. Ezek a kimutatások véleményünk szerint nem voltak reálisak, ugyanis inkább meg nem fizettetett szolgáltatásokról vagy visszaélésekről volt szó. Stratégiai célkitűzésünk az alvállalkozók elkerülése a közvállalatokban, ezért vásárolt a Vodokanal saját pénzből munkagépeket. Részben ennek is köszönhető, hogy a Bácsföldvári út lakóinak rövid idő alatt megvalósulhatott a több évtizedes álma, és immár hozzájuk is eljut az ivóvíz. A kutak állapotát is ezentúl szoftver felügyeli, így megszűnik majd az a gyakorlat, hogy ha egy kút kimerül, fúrunk egy újat. 14 kút mellett többé soha nem fordulhat elő, hogy nincs víz a városban. A víztisztítót sem használjuk ki, a szennyvíztisztítás alacsony szintű, a szennyvíz a DTD-csatornába, majd a Tiszába kerül, amiért büntetéseket fizetünk a Vajdaság Vizeinek. Menedzseri szemlélettel, némi beruházással ezt a problémát is meg lehet oldani. A szennyvízből komposztot, a biogázból áramot lehetne előállítani, akár értékesíteni is, de a parlagon álló laboratóriumban is látunk piaci lehetőséget. A közvállalatok nem lehetnek tovább teher és költség a község számára, hanem olyan cégekként kell működniük, amelyek minőségi szolgáltatást nyújtanak és profitot termelnek. Ez indokolja a mi személyzeti politikánkat is.