Nagybecskerek magyarsága évről évre félve várja az őszt, hisz mind kevesebb a magyar elsős és egyre nagyobb gondot jelent a magyar osztály beindítása a Sonja Marinković Általános Iskolában (volt Messinger), ahol még vannak magyar osztályok. Nem véletlen, hogy ezt az iskolát az MNT 2011-ben kiemelt jelentőségű magyar oktatási intézménnyé nyilvánította.
Úgy tűnik, hogy az idén az eddigieknél is nehezebb lesz „összegyűjteni” a magyar elsősöket, hiszen az egyetlen magyar óvodai tagozat előkészítő csoportjába két magyar gyerek jár. Megkondultak a vészharangok, hisz tudvalevő, hogy Nagybecskerek csak akkor maradhat a bánáti magyarság oktatási központja, ha a városban sikerül megőrizni a magyar alapfokú oktatást. Az MNT kezdeményezésére elkészült a Nagybecskereki magyar oktatási-cselekvési terv, amely a 2013 és 2016 közötti időszakot öleli fel. A terv végrehajtását egy négytagú testület ellenőrzi. Ennek első lépéseiről számoltak be szerdán a testület tagjai.
Meleghy Zoltán, az iskolaszék elnöke hangsúlyozta, hogy a dokumentumban lefektetett legfontosabb cél a magyar osztályok megőrzése. Ennek céljából pedig széleskörű együttműködésre van szükség, úgy az állami, mint az oktatáshoz kötődő civil szervezetek körében. Az első feladat a magyar szülők felkutatása, ami nem egyszerű, mert Nagybecskerek magyarsága széttagoltan, jórészt a város peremi részén él. Úgyszintén nem könnyű feladat meggyőzni a szülőket arról, hogy miért fontos magyar osztályba íratni a gyereküket. A következő lépésként az iskolában beindítják a Kölyök-klubot, amelyben majd a leendő tanító néni foglalkozik a jövendőbeli elsősökkel. Megpróbálják felkutatni a leendő magyar elsősöket más iskoláskor előtti intézményekben és a Hétvégi óvodában is. A szülőkkel pedig ismertetik azokat a kedvezményeket, amelyek a magyar osztályba iratkozó gyerekek után járnak. Többek között felkínálják a gyerekek utaztatását kezdve az óvodásoktól az általános iskola negyedik osztályába járó tanulókig.
Katona-Debreczeni Gizella, a Sonja Marinković Általános Iskola igazgatónője elmondta, hogy jelenleg két gyerek jár az előkészítő csoportba. A leendő elsősök szüleit valami módon már megszólították és ismertették velük az anyanyelven való iskoláztatás előnyeit és mindazt, amit az iskola kínál: kezdve attól, hogy a tanítás csak délelőtt folyik, a napközi-ellátáson keresztül az utaztatási kedvezményekig. Tekintettel a magyar állampolgárság megszerzésének a lehetőségére, szerinte kár lenne, ha azok a szülők, akiknek gyereke megtanulhatna magyarul, ne tanuljon meg. Az sem mellékes, hogy adva van a magyar tannyelven való továbbtanulási lehetőség a város középiskoláiban. Ugyanakkor nem bizonyított, hogy a szerb nyelven való továbbtanulás egyúttal a gyerek könnyebb érvényesülését is jelenti.
Várady József, a Nagybecskereki Módszertani Központ elnöke emlékeztetett, hogy Nagybecskerek még mindig egy regionális kulturális-oktatási központ. Ezt bizonyítja, hogy pillanatnyilag is négy középiskolában folyik magyar nyelvű oktatás és nincs kizárva, hogy őszre még egy hároméves tagozat is beindul. Szerinte elképzelhetetlen az, hogy középiskolák működjenek és általános iskola, óvoda ne legyen. Valamire építkezni kell, ezért nem szabad ezt a téglát kiemelni a falból. Meg kell menteni az egyedüli, magyar nyelven oktató általános iskolát. Mint mondta, nem egyszerű és konfliktusmentes megoldássorozat kezdetén állnak, de ezt föl kell vállalni annak érdekében, hogy ebben a térségben ne csak középiskolákban, hanem általános iskolában is legyen magyar tannyelvű oktatás. A Messinger egy patinás intézmény, múltja van, vétek volna megengedni, hogy megszűnjön.
A nagybecskereki magyar szülők jegyzéke szerint őszre 24 gyerek indul(hat)na magyar első osztályba. A dolgok jelen állása szerint viszont csak két elsős biztos és még három gyerek beíratására van reális esély. A pontos szám csak azután várható, miután majd Gera Anna tanító néni körbejárja a potenciális nagybecskereki elsősök családjait.
