2024. április 19., péntek

Visszaélt piaci helyzetével a Szabadkai Tejgyár és az Imlek

A Közigazgatási Bíróság igazat adott a Versenyvédelmi Bizottságnak

Újabb fejezetéhez érkezett a szerbiai Versenyvédelmi Bizottság és a Salford befektetési alap tulajdonában levő két tejgyár, az Imlek és a Szabadkai Tejgyár közötti peres eljárás, amely 2006-óta folyik fordulatokkal teli döntések sorát produkálva. Remélhetőleg az év végi, jogerősnek mondott bírósági határozattal véglegesen lezárulhat ez a monopolhelyzetnek kiszolgáltatott tejtermelőket közvetlenül érintő ügy. A Versenyvédelmi Bizottság honlapjára kedden fölkerült közleményben az olvasható, hogy a Közigazgatási Bíróság 2012. december 27-én hozott ítélete elvetette a szabadkai tejfeldolgozó és a belgrádi Imlek benyújtott keresetét, és megerősítette a Versenyvédelmi Bizottság újított eljárásban 2012. augusztus 9-én született határozatát arról, hogy az említett két tejfeldolgozó visszaélt a piaci helyzetével. A közleményben az szerepel, hogy ezzel a szerb versenyvédelmi hivatal döntése jogerősnek tekinthető.

Az Imlek és a Szabadkai Tejgyár más fontos szerbiai cégekkel együtt – példáula Bambival és a Knjaz Milošsal – a Danube Foods Group keretében működik, s e csoportosulás mögött az Egyesült Királyságban bejegyzett Salford befektetési alap áll. A belgrádi székhelyű konszern keretébe tartozott a nagy múltú Újvidéki Tejgyár is, amellyel kapcsolatban a cég vezetői tavaly nyáron úgy döntöttek, hogy bezárják.

A probléma akkor kezdődött, amikor a gyárak magánosítása során a szerb állam sorra adta el a Szerbiában működő tejüzemeket ugyanannak a befektetési alapnak. A tejfelvásárlási piacon élvezett monopolhelyzet gyanúja így nagyon gyorsan fölmerülhetett. A Versenyvédelmi Bizottság 2009-ben hozta meg az első döntését, miszerint az Imlek és a Szabadkai Tejgyár 2006 és 2008 között visszaélt a piaci helyzetével. Ezt a határozatot 2010 októberében megerősítette a Közigazgatási Bíróság, miután a szerb versenyvédelmi hivatal egyéves bevételük 1,92 százalékának pénzértékével büntette meg a két vállalatot, azaz megközelítőleg 3 millió euróval. Ezután fordulat következett be. A Legfelsőbb Semmitőszék 2012 augusztusában megsemmisítette a Szerbiai Versenyvédelmi Bizottság 2010-es határozatát azzal az indoklással, hogy nem született jogerős ítélet az ügyben, és hogy a bírósági eljárás során nem sikerült megállapítani a piaci helyzettel való visszaélés tényét. A bíróság ajánlása alapján a szerb versenyvédelmi hivatal újból vizsgálatot indított a két tejgyár monopolhelyzetének kérdésében, amit az újított eljárás során ismételten megállapított.

A Közigazgatási Bíróság december végén ezt a döntést erősítette meg.

A Versenyvédelmi Bizottság közleménye szerint a két tejgyár piaci helyzetével való visszaélés a tejtermelőkkel kötött szerződésekben mutatkozott meg. A konkurenciavédő hivatal szerint egyoldalúan határoztak a tejfelvásárlási árakról és minőségi követelményekről, így nyereségtöbbletet valósíthattak meg. A bírósági megerősítést nyert vádak között szerepel az is, hogy a monopolhelyzetből következően a tejtermelőknek beszűkült a választási lehetőségük, hogy hova szállíthatják a terméküket. A két tejgyár kötelezte őket arra, hogy elfogadják laboratóriumaik kémiai és mikrobilógiai vizsgálatainak eredményeit. Ezek a tejgyárak egyes nagyobb tejtermelőkkel, például a Belgrádi Mezőgazdasági Kombináttal, más feltételekkel kötöttek szerződéseket, s ezzel a kivételezéssel szintén felrúgták az egyenlő esélyek piaci szabályát – olvasható a Versenyvédelmi Bizottság döntésének indoklásában. A Salfrod befektetési alap már évek óta azzal fenyegetőzik, hogy kivonul Szerbiából, ám mindeddig nem váltotta be a fenyegetést.