A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) végrehajtó bizottsága keddi ülésén úgy foglalt állást, hogy a birkózás kerüljön ki a 2020-as nyári játékok programjából. A vezető testület május végén, Szentpéterváron akár még vissza is helyezheti a műsorba a most megnevezett sportágat – erre a lehetősége megvan –, ugyanakkor nem tűnik valószínűleg, hogy három hónap múlva alapvetően másként ítéli majd meg a helyzetet, és nem a hét új pályázó – a vusu sportos változata, a sportmászás, a görkorcsolya, a fallabda, a karate és a wakeboard, valamint a 2008 óta a programban nem szereplő, ezúttal közösen jelentkező baseball és softball – közül választ majd egyet.
A végrehajtó bizottság indítványáról a közgyűlés szeptember 7-én, Buenos Airesben szavaz. Akkor dől el az is, hogy mely város rendezheti majd a hét év múlva esedékes nyári játékokat.
A nemzetközi hírügynökségek a vb-ülést beharangozó írásaikban egyaránt az öttusát és a tekvondót látták a legveszélyeztetettebb helyzetben lévőnek, ugyanakkor felmerült, hogy esetleg az asztalitenisz, a birkózás és a tollaslabda is képbe kerülhet.
A testület 15 tagja a NOB programbizottsága által készített jelentésre támaszkodhatott, amelyben valamennyi olimpiai sportágat értékelték 39 szempont alapján. Ebben az átfogó jelentésben adatok szerepeltek többek között a sportágak versenyeinek látogatottságáról, globális lefedettségéről, a fiatalok körében mért népszerűségéről, televíziós nézettségéről vagy éppen doppingellenes rendszeréről. A jelentésben nem állítottak fel sorrendet, csak a kategóriáknál szerepeltek pontszámok.
A végrehajtó bizottság határozata nem volt előre borítékolható, mivel a tagoknak nem kellett kötelezően csupán a jelentésben foglaltak alapján dönteniük, állásfoglalásukat sportpolitikai, illetve érzelmi szempontok is befolyásolhatták.
A 2016-os riói olimpiára felvett rögbi és golf nem lehetett kieső, így 26 sportág közül kellett egyet kiválasztaniuk a vb-tagoknak.
A sportágak többsége számára létfontosságú az ötkarikás szereplés, mivel a NOB támogatása nélkül a legtöbbjük életképtelen - amint arra utalt Jacques Rogge elnök a döntés előtti napon.
Az ötkarikás műsorban lévő sportágak nemzetközi szövetségei nagyvonalú juttatásban részesülnek a NOB-tól, amely 375 millió dollárt osztott szét közöttük a tavalyi, londoni játékokra való felkészüléshez. Ez az összeg a jövőben várhatóan 475 millióra emelkedik.
A NOB a támogatás összegétől függően négy osztályba sorolja a sportágakat, a legmagasabb kategóriában 35,77 milliót ad, a legalacsonyabb csoportban pedig 11,19 milliót.
Végleges döntés szeptemberben
A NOB minden olimpia után felülvizsgálja a részt vevő sportágakat. A játékokon 28-ban maximalizálták a sportágak számát, mivel a 2016-os riói játékokra felvett rögbi és golf nem lehetett kieső, így 26 sportág közül kellett egyet kiválasztaniuk a vb-tagoknak.
Májusban a végrehajtó bizottság szentpétervári ülésén a felvételre esélyes hét sportágnak, valamint a birkózásnak prezentáció keretében kell meggyőznie a tagokat.
A vb ezt követően ajánlást tesz a NOB 125. kongresszusának, amely szeptember 7. és 10. között Buenos Airesben ülésezik, és itt születik meg a végleges döntés a 2020-as programról.
A 25 javasolt sportág: Asztalitenisz, Atlétika, Cselgáncs, Evezés, Gyeplabda, Íjászat, Kajak-kenu, Kerékpár, Kézilabda, Kosárlabda, Labdarúgás, Lovassport, Ökölvívás, Öttusa, Röplabda, Sportlövészet, Súlyemelés, Tékvandó, Tenisz, Tollaslabda, Torna, Triatlon, Vizes sportok, Vitorlázás, Vívás (ezekhez jön hozzá a golf és a hetes rögbi)
