2024. április 25., csütörtök
Budapesti tudósítónktól

A remény koalíciója

Évértékelőként hirdette meg, aztán valahogy mégis afféle kampánynyitóra sikeredett az Együtt 2014 szombati rendezvénye. A budapesti Millenárison tartott összejövetelen a választói mozgalom vezetői bejelentették a heteken belüli párttá alakulást és a jövő évi parlamenti választást követő kormányváltást.

Talán egy cseppet prepotens ezt így kinyilatkoztatni, gondolhatnánk egyfelől, másfelől viszont minek lépjen bárki is a politikai porondra, ha nincsenek győzelmi elképzelései. Szóval, ez így nagyjából rendben is van. Az a mintegy 1800 ember viszont, aki végighallgatta a három szombati beszédet, elégedett volt. Várt valamire és azt meg is kapta.

Bajnai Gordon beszél az Együtt 2014 rendezvényén (Fotó: MTI)

Bajnai Gordon beszél az Együtt 2014 rendezvényén (Fotó: MTI)

A rendezvényen ugyanis az Együtt 2014-et alkotó három formáció vezetője követte egymást a pódiumon. A Milla, a Szolidaritás, illetve a Haza és Haladás. A beszédek sorát a Milla vezéregyénisége, Juhász Péter kezdte, majd a Szolidaritás vezetője, Kónya Péter következett. Mindketten a kormányzó pártszövetséget bírálták, de Kónya emellett arról is beszélt, mi mindent tervez az Együtt 2014, ha kormányzati pozícióba kerül; lesz itt többkulcsos adórendszer, megemelt minimálbér, átalakított sztrájktörvény, hosszabb ideig folyósítandó munkanélküli segély, felzárkóztató programok, korkedvezményes nyugdíjak… Riasztó, ha az ember tudja, hogy milyenek az ország anyagi lehetőségei, kétségbeejtő annak, aki a populista ígérgetéseket a háta közepére sem kívánja, kiábrándító annak, aki valami újra, másra vágyik…

Bajnai Gordon, a Haza és Haladás vezetője volt a harmadik szónok. Lényegében mindazok, akik jelen voltak a Millenárison, rá vártak, Juhász és Kónya, akár tetszik, akár nem, tulajdonképpen csak az „előzenekar” szerepét játszották, megnyilvánulásuk két lényeges pontja az volt, hogy már a Milla vezetője is a „hamarosan párttá alakulásról” beszélt, illetve az, hogy nyilvánvalóan a Szolidaritás vállalta fel a szociális érzékenység feladatkörét a belső munkamegosztásban.

Bajnai viszont nem az évértékeléssel indított, hanem azzal, hogy a „kormány rosszul végzi a dolgát”, tehát le kell váltani. „Orbán Viktor rezsimjének mennie kell, hogy a magyarok milliói maradhassanak és boldogulhassanak – a szülőföldjükön, a hazájukban!” – hangzott el már a harmadik mondatban. Szó esett arról, hogy félmillió magyar két év alatt már elhagyta a hazát, kétszer annyian, mint ahányan 1956 után mentek el, s hogy ezeket az embereket mindenképpen haza kell csábítani. Beszédének kulcsszava a remény volt. „Remény nélkül nem lehet emberhez méltó életet élni. A remény ugyanis a holnap sikerébe vetett hit. (…) És ennek az elveszett reménynek a visszaadásában hiszek én. (…) Ezért vagyunk ma itt. Visszaszerezni Magyarországnak a reményt!” – hangoztatta a Haza és Haladás vezetője, aki szerint a Fidesz-kormány legnagyobb hibája, hogy nem tudta kihasználni a remény erejét, hogy eltékozolta azt. Ezért akarja Bajnai győzelemre vinni a „remény koalícióját”.

Az exkormányfő kitért arra a plakátkampányra is, amely éppen a napokban erősödött fel, s amelynek fókuszában Bajnai és Gyurcsány Ferenc áll. Bajnai szerint „megtisztelő”, hogy eddig több mint 200 millió forintot költöttek el a kampányolók az ő ismertségének növelésére, csak azt tartja szomorúnak, hogy ez közpénzből történt.

„Ha Orbán Viktor engem tekint kihívójának, ha tart tőlem: megértem. Adok rá okot, megígérem!” – jelentette ki egy pillanatban Bajnai Gordon, s ezzel a mondattal gyakorlatilag magát határozta meg az ellenzéki formációk vezetőjeként. S ha már eddig eljutott, sorba is vette, hogy ki mindenki tanyázik az ellenzéki térfélen. Beszélt az LMP megosztottságáról, de a szocialistákról is. „Az MSZP-nek nincs elég szavazója a kormányváltáshoz. Nincs elég hitele a korszakváltáshoz, és nincs elég szakértelme a jó kormányzáshoz” – állapította meg Bajnai –, és már most borítékolhatjuk, hogy ezzel nem kevés szocialista politikust haragított magára. Arról is beszélt: csak arra összpontosít, hogy „egyetlen nagy erővé” szervezze „a rezsim károsultjait”, mert ha a sokféle akaratból nem lesz egységes erő, „csak tehetetlen düh marad”. Ezért csatlakozási kampányt indít, március 15-ére pedig nagyszabású rendezvényt hirdet.

A Millenáris közönségének tetszettek a hallottak. Ami nem meglepő: azért mentek, hogy ezt hallják. Hogy azonban az ország közvéleménye mindezt hogyan fogadja, az már sokkal érdekesebb lesz.

Bajnai Gordon politikai súlyát a leginkább az adja mostanság, hogy a Fidesz és a kormánypártot támogató formációk rá fókuszálnak, őt helyezik kampányaik, nyilatkozataik kőzéppontjába, amivel lényegében emelik ázsióját. Nem feltétlenül ezzel a szándékkal teszik, persze, de ez az eredménye. Így aztán egyelőre nem lehet megbecsülni, hogy mekkora a valós súlya az Együtt 2014-nek, s mekkora Bajnai Gordonnak. Jelentenek-e valós alternatívát, valóban kihívói-e a Fidesznek és Orbán Viktornak? A közvélemény-kutatások eredményei nem ezt mutatják. A szombati beszéd viszont tagadhatatlanul egy felkészült, határozott politikus beszéde volt.