Szajánt örökbe fogadták, de eddig sem volt árva

Terepszemlén az észak-bánáti magyar többségű faluban

Gergely József

2013. február 10., 12:18 >> 2013. február 10., 13:18

Kommentek száma 0  A cikkhez tartozik képgaléria  Megjelent nyomtatásban

Magyarországon a Fogadj örökbe egy határon túli falut elnevezésű akció keretében Sümegen úgy határoztak, hogy az észak-bánáti Szajánt fogadják jelképesen örökbe. Hamarosan sümegi küldöttség látogat Szajánba, hogy megbeszéljék az együttműködés lehetséges formáit, és a falu szükségleteit figyelembe véve Sümeg a lehetőségekhez mérten támogassa, felkarolja Szajánt, illetve az egyes akciókat a művelődés és az élet más területein.

Szaján lakossága az előző népszámlálás óta mintegy 10–15 százalékkal csökkent, az őslakosság fogyatkozik, azaz a magyarok. Annak idején mintegy száz menekült család költözött be a faluba, ami kezdetben komoly feszültségforrás volt. Időközben a menekültek fele elköltözött Szajánból, de még mintegy félszáz család maradt, ők mára többé-kevésbé beilleszkedtek az új környezetbe.

 

Szaján akkora (területű), mint Zenta

 

Szaján helyi közösségnek a legtöbb falutól eltérően nincs tanácsa és tanácselnöke, viszont van egy jó szervezőkészséggel rendelkező elnöke, Apró Kornél, akinek tavaly decemberben immár negyedik alkalommal szavazott bizalmat. Az elnök és választott munkatársai a napokban tárgyaltak a nagykikindai városépítési ügynökség képviselőivel a faluban tervezett beruházásokról.

Mire futja a községi támogatásokból?

Felújítják a templomot (Fotó: Gergely József)

– Az önkormányzat képviselőit falunkban arról próbáltuk meggyőzni, hogy a kilenc falu részére a fejlesztésre szánt 40 millió dinár elosztásán változtassunk. A pénz felén arányosan osztozik a kilenc település, a másik felét viszont a lakosság számarányában kapják a falvak. Számunkra nem szerencsés az elosztás, hiszen Szaján akkora területen fekszik, mint a népesebb Homokrév (Mokrin), de fele annyi pénzt sem kapunk fejlesztésre. Szaján akkora területen fekszik, mint Zenta, a leghosszabb utcánk 5,5 kilométer. A falvaknak szánt pénzből mi 3,3 millió dinárt kapunk, Mokrin viszont 8 milliót. Sajnos nem fogadták el a falvak méretének arányában történő pénzelosztást, ezért megpróbálunk egyéb községi forrásokból is pénzhez jutni. Például tervbe vettük egy ivókút kiépítését. Kezdeményeztük a község falvaiban a kommunális infrastruktúra állapotának a felmérését, hogy tisztábban lássuk a helyzetet. Sajnos Szaján kiépítettsége valamelyest elmarad a község többi helyi közösségétől.

A püspökség támogatásával idén végre megújul a templom, a tető és a torony is teljes felújításon esik át. Ha már körbeállványozzák a templomot, szeretnénk kihasználni a lehetőséget, és a templom oldalát újravakolni, amire a falufejlesztés eszközeiből különítünk el pénzt. Már el is készült a tervdokumentáció. Sajnos állandó pap nélkül maradtunk, a hosszú éveken át velünk elő Pósa Gyulát Dél-Bánátba hívta a szolgálati kötelesség. Jelenleg Padéról jár misézni Masa Tamás fiatal plébános.

Megrepedt a harang (Fotó: Gergely József)

Nem várt kiadások elé nézünk, mivel időközben megrepedt a templom harangja is, amit újra kellene önteni. A számítások szerint legalább 4000 euróra lenne szükség. Megkezdtük az adományok gyűjtését, erre a célra külön devizaszámlát nyitunk, és reményeink szerint a külföldre szakadt, külföldön dolgozó szajániak is adakoznak majd az új harang elkészítésre. Összefogással, közös erővel újra öntetjük a megrepedt harangot.

Az történt ugyanis, hogy a harang nyelvének a felfüggesztése elkopott és leesett, visszaszerelésekor a harangnyelv már nem arra a helyre ütött, ahová korább, hanem lejjebb, és megrepedt a harangtest. Le kell szerelni a sérült harangot, és újraönteni.

A Szajánnak jutó községi támogatásból szeretnénk felújítani az óvoda épületét, amely sajnos már beázik, az ablakok pedig annyira rossz állapotban vannak, hogy végső ideje kicserélni őket. Számításaink szerint az óvoda renoválása mintegy hárommillió dinárba kerül. A helyi közösség épületének a felújítását is elkezdjük, a tetőt és a külső nyílászárókat kicseréljük. A tavalyi fejlesztési eszközökből maradt 2 millió dinárt és az idei juttatásokból 1,5 millió dinárt fordítunk a felújításra. Kihasználjuk az alkalmat, és az utca felé újból kinyitjuk a régen befalazott főbejáratot – foglalta össze a tennivalókat Kornél, a falu elnök.

 

Túl nagy a színház, de belakják

 

Nagyobb településnek sincs ilyen nagy művelődési háza (Fotó: Gergely József)

Szaján egyedülálló Művelődési Házzal rendelkezik, amelyhez hasonló nincs az egész nagykikindai községben. Sajnos a falu lehetőségeihez képest a nagy színház, a színpad sohasem készült el véglegesen, de a helybeli Ady Endre Művelődési Egyesület elsősorban a téli hónapokban rendszeresen szervez műsorokat, fellépnek az egyesület csoportjai, az asszonykórus és a szólisták. Két műsoruk is volt a közelmúltban.

Az egyesületek pénzelése községi szinten elég jól működik, a község falvaiban a sport és művelődési egyesületek összesen 150 000 dinár működési költséget kapnak havonta. Az egyesületek ebből a pénzből fedezhetik a havi kiadásaikat.

 

Médiatéka

 

Tíz évvel ezelőtt Szaján pályázatot nyújtott be az amerikai ADF segélyszervezetéhez egy Médiatéka létrehozására. Az adományozóknak megtetszett az ötlet, és Nagykikinda község mind a kilenc falujában megvalósították anélkül, hogy a többi pályázott volna. Időközben Szajánban újabb számítógépekkel bővítették a Médiatékát. A falu apraja-nagyja igénybe veheti a Médiatéka szolgáltatásait, a fénymásolástól az internet használatáig mindent. Amíg Szajánban fejleszteni tudták a Médiatékát, addig azok a többi faluban már régen megszűntek.

 

Tájház teli tartalommal

 

A Délibáb Hagyományápoló és Természetbarát Kör 1992-ben alakult meg Szajánban. A főutcán berendeztek egy tájházat, amely mindenki által látogatható, kérésre napközben kinyitják az érdeklődők előtt. A tájházban foglalkozásokat tartanak, hagyományápoló rendezvényeket, táborokat. A kör vezetője Zombori Szilvia:

– Minden hónapban vannak akcióink, programjaink, már készülünk a nőnapra, majd március végén a húsvétra, amikor kiállítást is szervezünk, lesz tojásfestés és egyéb, az ünnephez kötődő foglalkozások. Megemlékezünk a Föld napjáról, kirándulásokat szervezünk, majd az iskolaév befejeztével június végén többnapos hagyományápoló és kézművestáborba hívjuk a gyerekeket. Aratás után kenyérszentelő ünnepséget tartunk, ősszel töknapokat, majd a decemberi, karácsonyhoz kötődő események egész sora következik – foglalta össze röviden a Kör éves tevékenységét az elnök asszony.

 

Tízéves a Róna

 

Kabók Levente, a szajániak többségéhez hasonlóan állattenyésztéssel foglalkozik (Fotó: Gergely József)

Májusban lesz tíz éve, hogy tucatnyi mezőgazdasági termelő, főleg állattenyésztők összefogtak, és fejenként 750 euró alaptőkével életre hívták a Róna Állattenyésztési Szövetkezetet. Tavaly már 50 millió dináros forgalma volt a szövetkezetnek, annak ellenére, hogy a behozatal miatt szeptembertől januárig teljesen leállt a jószágfelvásárlás. Amint azt Benyócki János, a nemrégiben nyugdíjba vonult, de még aktív igazgató elmondta, egyre bővül a Rónával együttműködő, növénytermesztésre szerződő földművesek száma, a környező falvakból is sokan jönnek. Csak búzavetőmagból 57 tonnát igényeltek, háromszor többet, mint egy évvel korábban. Tavaly a szövetkezet terményátvevő állomást, mázsaházat alakított ki, korábban a búzatermést 20 kilométerre kellett szállítani. A vetőmag mellett műtrágya is igényelhető, ennek az árát is aratáskor a termésből vonják le, igazodva az euró középárfolyamához. A Rónából közvetlen a vágóhídra szállítják a növendékmarhát, a kupecek kiiktatásával 20–30 dinárral magasabb árat tudnak elérni a jószágeladáskor, ami sokat jelent az állattartóknak.

A falu fiatalabb gazdálkodói közé tartozik Kabók Levente, a Róna egyik alapító tagja, akinek legtöbbet a 18 éves fia, Bálint segít, aki a családi gazdaságot választotta „főállásnak”, de még nem mondott le a szakképesítésről, a mezőgépszerelés érdekli.

Beváltotta-e a hozzáfűzött reményeket a Róna?

Az amerikai fejlesztési alap, az ADF támogatásával, 35 000 dollár támogatással indultunk. A pénzből az alapító tagok vásároltak maguknak egy-egy mezőgépet. Idővel újabb tagok léptek be, harminc körül van a taglétszám, de további bővítésre már nincs szükség. A legnagyobb előnye a Rónának, hogy közvetítők, tehát kupecek kiiktatásával, közvetlenül a vágóhídnak szállítjuk le a felhizlalt vágójószágot, így többet kapunk érte.

Öt fejőstehenet tartok, a csókai tejgyárnak adom át a tejet, de a szabácsi tejgyártól a belgrádiig több gyár is viszi a szajáni tejet. A helybeli kis tejüzem már több éve becsukott.

Összesen 28 hold saját földön gazdálkodom, földet nem bérlek. Nemrégiben sikerült egy új és egy használt traktort vásárolni, szeretnék még újabb kapcsolható eszközöket is beszerezni. Főleg takarmánynövényeket termesztek, ami megterem, azt etetem fel a jószágokkal. Sajnos az ősszel leesett a jószág ára, most kezd magához térni a piac.

Ipari növényekkel is próbálkoztam korábban, de szinte semmilyen haszon nem volt rajtuk, nem érdemes velük vergődni. A tavalyi év kivételes volt, jól fizették a napraforgót, viszont az aszály miatt kevés termett belőle – mondta a fiatal gazda, akinek anyai nagyszüleitől Mohol határában annak idején közel 300 hold földet vettek el, az államosított vagyon visszaszármaztatása, a kártalanítás nem halad.


Mielőtt hozzászólna a cikkhez, kérjük olvassa el a moderálási alapelvet!

! Hozzászóláshoz be kell jelentkeznie:
Facebook belépés
Listázás:

  • HETI ROVATOK
  • Kerekeken
  • Napsugár
  • Nyugdíjasok oldala
  • Vonalkód
  • MELLÉKLETEK
  • Sportvilág
  • Üveggolyó
  • Magvető
  • Képes Ifjúság
  • Tarka Világ
  • Kilátó
  • Hétvége