2024. április 16., kedd
Brassói tudósítónktól

Székellyé lett egy román tévés

Most már biztos: nem lesz könnyű éve az erdélyi magyarságnak! Nem lesz egyszerű elviselni azt a rengeteg rágalmat, sértést, amit a többségi politikusok és a politikai osztálynak szervilis hírtelevíziók a nyakunkba zúdítanak. Ez a még le nem csengett székelyzászló-botrány levezényléséből is kitűnik. És hátra van még Románia új alkotmányának és területi felosztásának elfogadása!

A hajdani koalíciós partner, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) – amelyet két éven át eredményesen támogatott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) – szétszakítaná a Székelyföldet (amely a liberálisok szerint nem is létezik!) Sajtóhírek szerint az NLP elkészítette saját régiós elképzelésének térképét. Eszerint a fele arányban magyarok lakta Maros megyét leválasztanák a két tömbmagyar megyéről. A liberálisok tíz régióra osztanák az országot, két központi régió lenne, Transilvania és Carpatica. Maros megye Transilvaniához tartozna Kolozs és Beszterce-Naszóddal együtt, a régió központja Kolozsvár lenne. A Carpatica Hargita, Kovászna, Brassó és Szeben megyét fogná át és Brassó lenne a régió tanácsának székhelye. Ha a mostani átszervezés után a létező megyék meg is maradnak, s csak a hatáskörök egy részét utalják át a régióknak, a magyarság jogai akkor is sérülnek, hisz a 75–80 százalékos magyar többségű döntéshozataltól olyanhoz kerülnek ügyeik, ahol a magyarság aránya 30 százalékos, illetve lehetnek olyan régiók, ahol 20 százalék alá csökken arányunk, és az ott élők elveszítenek bizonyos jogokat.

A hírre azonnal reagált Antal Árpád sepsiszentgyörgyi RMDSZ-es polgármester. Figyelmeztetett, hogy Románia nem módosíthatja közigazgatási felosztását a magyarság megkérdezése nélkül, ugyanis európai chartákat fogadott el, amelyek erre kötelezik. De nem csupán az uniós szabályozás kötelezné erre, hanem a román állam saját vállalása is! Öt év múlva ünneplik a nagy román egyesülés századik évfordulóját, Erdély Romániához való csatolását, és mindenki számára világossá kell tenni, hogy az 1918-ban megfogalmazott ígéretek egy évszázad során sem évülnek el. A román állam a Nagy-Románia létrejöttét szentesítő gyulafehérvári nyilatkozatban szavatolta az erdélyi magyarok önrendelkezésének jogát. Azt azonban soha nem biztosította.

A zászlóbotrány miatti nagy felfordulásban, mondta az RMDSZ-es politikus, kevesen figyeltek fel arra, hogy Dan Şova autóutakért felelős miniszter (ilyen is van a Ponta-kormányban!) bejelentette: nem lesz pénze a kormánynak az erdélyi autópálya folytatására. „Az erdélyi emberek autópálya helyett cirkuszt kapnak, és öt év múlva, amikor megvonják majd a jelenlegi kormányzás mérlegét, láthatják, mit nyertek azzal, hogy Erdély Romániához tartozik: kiszipolyozták az erdélyieket, pénzüket elvitték Bukarestbe, és az ottaniaknak építettek autópályákat” – vetítette előre Antal Árpád.

Szóval nem lesz könnyű az erdélyi magyaroknak ez az év. Újra fellángolt a nacionalizmus. Talán csak az hat megnyugtatóan, hogy néhány román értelmiségi szembeszáll a magyargyűlölettel. Köztük Lucian Mândruţă tévés újságíró Facebookjára kitette a székely zászlót, s ezt írta: „Végül is, mi bajunk a magyarokkal? Nem igaz, hogy legalább ezer éve itt vannak? Nem igaz, hogy védték a határt? Tudják a román emberek, hány csatában haltak meg magyarok, hogy megvédjék Erdélyt a töröktől és a tatártól? Nem tudják. Mivel a mi tankönyveink szerint más nemzeteknek nincsenek hőseik, azoknak a népeknek sem, amelyekkel történetesen ugyanazon történelmen osztozunk, amely megérdemelné, hogy megbékéléssel érjen véget. (…) Éppen ezért kitűzöm ide a székely zászlót. Kedves magyarok, mivel román állampolgárok vagytok, akárcsak én, történelmi jelképeitek az enyéim is. Ma én is székely vagyok. Az első argeşi székely!”

Csinál-e egy fecske tavaszt?