Az Európai Parlament külügyi bizottsága csütörtökön elfogadta a Szerbiáról szóló határozatát, amelyben az Európa Tanácsot arra szólította fel, hogy mielőbb tűzze ki Szerbia számára a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját. A bizottság feltételeket is szabott a felhívásuk teljesítéséhez, többek közt, hogy Belgrádnak folytatnia kell a reformfolyamatokat és teljesítenie kell a korábbi feltételeket, beleértve a Prishtinához fűződő viszony normalizálásában tapasztalható haladást is.
Az Európai Parlament (EP) külügyi bizottsága Strasbourgban csütörtökön nagy szavazattöbbséggel elfogadta a plénum elé kerülő Szerbia és Koszovó jelentést. A határozatjavaslatot, amelyet az Európai Parlamentnek március 14-ei ülésén kellene elfogadnia, a bizottság 59 igen és két tartózkodó szavazat mellett fogadta el. Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője és a Szerbiai Képviselőház Európai Integrációs Bizottságának alelnöke megerősítette lapunknak, hogy az Európai Parlament külügyi bizottsága a Szerbiáról szóló jelentésben az Európa Tanácsot arra szólította fel, hogy mielőbb tűzze ki Szerbia számára a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját. Hozzátette, hogy az Európai Bizottság márciusban hozza majd nyilvánosságra a következő jelentését arról, hogy április közepéig Szerbia hova jutott és merre halad, majd csak ezt követően, legkorábban júniusban jelölhetik ki Szerbia számára a csatlakozási tárgyalások kezdetének időpontját.
– Az Európai Parlament külügyi bizottsága – majd várhatóan a plénum is – felszólította az Európai Tanácsot, hogy tűzze ki Szerbia számára a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját, azzal a feltétellel, hogy folytatódjon a viszonyok normalizálása Koszovóval. Tekintettel arra, hogy szerdán sor került a Nikolić–Jahjaga-találkozóra, február 19–20-án pedig sor kerül a következő Dačić–Thaci-tárgyalási fordulóra, méghozzá a legérzékenyebbnek számító észak-koszovói szerb intézményekről, minden jel arra mutat, hogy április közepén teljesülni fog a külügyi bizottság ajánlása – vélekedett Varga László.
A parlamenti képviselő megjegyezte, hogy az EP külügyi bizottságának javaslatát az ET nem feltétlenül fogadja el. Az EP-nek a csatlakozási folyamatokban javaslat- és ajánlástevő szerepe van, döntéshozatali csak a folyamat végén, amikor is a csatlakozási szerződést kell ratifikálni.
– Az ET figyelembe veszi a parlament állásfoglalásait, de nem azok alapján hozza meg a döntéseit. Ennek ellenére a külügyi bizottság ajánlása jó jel, hiszen a közhangulatot is tükrözi – emelte ki a parlamenti képviselő.
Szavai szerint az EP jelentős mértékben leképezi az EU-tagországok lakosságának közhangulatát, vagyis amennyiben a néppárti német delegáció támogatni fogja a dokumentumot, akkor nehezen elképzelhető, hogy az ET ülésén a német miniszterelnök asszony ellentétes álláspontot, közhangulatot képviselne.
– Nyilvánvalóan az európai parlamenti képviselők és az otthoni parlamenti képviselők véleménye között vannak nüánszbeli eltérések, de ha az EP-ben egy kérdéssel kapcsolatban pozitív a hangulat, akkor otthon bármennyire is visszafogottabb, vagy kevésbé bővítéspárti a hangulat, a kormányfők és az államfők nem képviselnek majd ellentétes álláspontot – magyarázta Varga.
VÁLASZTÁSOK AZ IDŐPONT UTÁN
Hasonlóképpen vélekedik Jovan Teokarević, a Belgrádi Egyetem politológiai karának professzora is. Szavai szerint az EP óhaja, miszerint Szerbia számára mielőbb tűzzék ki a csatlakozási tárgyalások kezdetének időpontját, fontos, de nem elegendő ösztönzés az ET számára a végső döntés meghozatalában.
– Az Európai Bizottság részéről is voltak már korábban hasonló jelzések, de végső soron az állam- és kormányfők döntenek a csatlakozási tárgyalások kezdetének időpontjáról – mondta a professzor.
Arra a kérdésre, hogy vajon a csatlakozási tárgyalások kezdetének dátuma az egyetlen, ami összetartja a hatalmon lévő koalíciót, Jovan Teokarević azt válaszolta, hogy az kétségkívül erős kötőanyag a jelenlegi szerb kormányban, méghozzá ugyanúgy, mint az előző kormány esetében is, amely szintén össze akarta kötni a tagjelölti státus elnyerését a választásokkal.
– A kormányban részt vevő kisebb, gyengébb pártoknak, amelyek elveszítették népszerűségüket, semmiképpen sem felelnek meg az előrehozott választások, hiszen bizonytalan, hogy egyáltalán bejuthatnak-e a parlamentbe és tagjai lehetnek-e egy új kormánynak. Az elmúlt napok eseményeitől függetlenül, vagyis, hogy fény derült a szerb kormányfő és a kábítószer-maffia tagjainak kapcsolatára, még nem állunk közel a rendkívüli választások kiírásához – vélekedett Teokarević.
Hozzátette, hogy az előrehozott választások kiírása csupán hónapokkal később következhet be, amikor is Szerbia megkapja a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontját, kiváltképp, ha emellett a szerb kormány eldicsekedhet még azzal is, hogy befejezte a korrupció elleni harcban megkezdett eljárásokat.
A JELENTÉS
A határozatot Jelko Kacin, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője terjesztette elő. A dokumentum üdvözli a szerb kormány EU-integrációs törekvéseit, valamint a Koppenhágai kritériumok teljesítésének eddig elért eredményeit, hozzátéve, hogy Szerbia integrációja továbbra is a reformok folytatásától függ. Kedvező fogadtatásra talált továbbá a Belgrád–Prishtina-párbeszéd újrakezdése és magasabb szintre emelése, a szerb kormány korrupcióellenes harca, valamint a 24 vitatott privatizációs eljárással kapcsolatos vizsgálat is, amelyre az EB mutatott rá.
A Belgrád–Prishtina-párbeszéddel kapcsolatban a dokumentum kiemeli, hogy napirendre kell helyezni az eltűnt személyek kérdését is. Ugyanakkor elvárják Belgrádtól, hogy végrehajtsa a politikai pártok pénzeléséről szóló törvényt, az EU irányelveivel összhangban nyilvánossá téve azokat. Méltányolják a szerb kormány eltökéltségét, hogy kiiktassák az igazságügyi reform hiányosságait, azonban kiemelik, hogy a külföldi befektetők érdekében mielőbb el kell törölni a büntetőtörvénykönyv 359-es szakaszát a hivatali visszaélésről. Ugyanakkor megjegyzik, hogy a Szerbiai Nemzeti Bankról szóló törvény gyengíti a jegybank függetlenségét, ami pedig ellentétes a koppenhágai kritériumokkal.
Az EP tagjai felhívják a szerb hatalom figyelmét a sajtó szabadságának biztosítására és a polgári lakosság fontosságára az ország demokratikus folyamatainak erősödésében. Méltányolják Szerbia együttműködését a hágai Nemzetközi Törvényszékkel, azzal, hogy még fel kell göngyölíteni a hágai szökevények segítőinek hálózatát, üdvözlik a Horvátországgal, Montenegróval és Macedóniával való viszonyok javulását, valamint Ivica Dačić kormányfő Bosznia-Hercegovinában tett hivatalos látogatását. Végezetül kiemelik, hogy Szerbiának küzdenie kell a diszkrimináció minden formája ellen, valamint az EU tagországaival karöltve harcolnia kell a hamis menedékkérők áradata ellen, akik veszélybe sodorhatják a Nyugat-Balkán vízumliberalizációját.
