2024. április 20., szombat

Egy összehangolt folyamat fontos állomása

Dušan Janjić: Új fázisába lépett a Szerbia és Koszovó közötti dialógus

Ma tárgyal Brüsszelben Tomislav Nikolić szerb és Atifete Jahjaga koszovói elnök. A várakozások szerint a találkozó legfontosabb üzenete az lesz: Szerbia és Koszovó teljesen elkötelezettek a megkezdett párbeszéd folytatása iránt. Az elemzők nem számítanak arra, hogy a két elnök szót ejthet a koszovói kérdés rendezésének legfontosabb mozzanatairól is, a tárgyalásokra inkább mint szimbolikus eseményre tekintenek.

Atifete Jahjaga a brüsszeli találkozóval kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy az azért lényeges, mert hozzájárulhat a két ország közötti viszonyok normalizálásához. Mint mondta, a megkezdett párbeszéd folytatásának a szükségességéről beszélnek majd, megoldási lehetőségeket vázolnak fel, mindvégig szem előtt tartva Koszovó és Szerbia polgárainak érdekeit is. Úgy fogalmazott, hogy nem egy egyszerű beszélgetésre indul, hanem két független, szomszédos állam elnökének a hivatalos tárgyalására. Jahjaga a tartós béke és stabilitás megteremtésének egyik előfeltételeként tekint arra, hogy Szerbia mielőbb tudomásul vegye a realitást és ismerje el Koszovó függetlenségét.

A találkozó miatt tegnap Belgrádban az elnöki palota előtt tüntettek a Szerb Radikális Párt tagjai és szimpatizánsai, akik árulásnak vélik azt, hogy Nikolić a koszovói elnökkel ül le tárgyalni. Szerbia és a párt zászlaját lobogtatták, s a találkozót elítélő transzparensekkel vonultak fel. Néhányon ezek közül a Szerb Haladó Párt kiválására utaló szöveg állt: „Előbb Voját árultad el, most hazáddal teszed ugyanezt!” A több tíz tüntetőhöz Nemanja Šarović, a párt tisztségviselője intézett beszédet, melyben közölte, hogy az államfő megszegi az alkotmányt, s nem törődik az ország területi épségével. A tiltakozó megmozdulást erős rendőri jelenlét biztosította, a tüntetőket a hatóság nem engedte túl közel az elnöki palotához.

A Magyar Szónak Dušan Janjić szociológus, politikai elemző nyilatkozott a Nikolić–Jahjaga-találkozó politikai üzenetéről, következményeiről.

Dušan Janjić politikai elemző arra fektette a hangsúlyt, hogy nem látja sok értelmét azon vitatkozni, csupán szimbolikus vagy formális-e a két elnök közötti találkozó, véleménye szerint egy jól vezetett és összehangolt folyamat fontos állomását jelenti a mai brüsszeli eszmecsere.

– Hogy történelminek számít-e a találkozó? Igen, az ő kis egyéni történeteik szempontjából bizonyára annak számít, s a szerb–albán kapcsolatok történetében is lábjegyzetként marad majd fenn az utókor számára – mondta

Hozzátette, hogy a találkozót elsősorban a dialógus szempontjából nevezhetjük fontos állomásnak, mely egy új fázisba léphet. Mostantól nem technikai jellegű a párbeszéd, hanem valódi politikai párbeszéd fog zajlani a lehető legmagasabb szinten, ami viszont még nem zárja ki a miniszterelnököket az egész folyamatból.

– A találkozó megfelelő légkört alakíthat ki a kormányfők közötti egyeztetések folytatásához magukban az államokban, illetve entitásokban, a politikai elitek körében és a nemzetközi közösségen belül is. Természetes, hogy ezen az első találkozón inkább csak procedurális kérdésekkel foglalkoznak majd az elnökök, megvitatnak bizonyos alapelveket a dialógus további alakulása kapcsán, értékelik mindazt, amit eddig meg sikerült valósítani. Legfeljebb megnyitják majd a párhuzamos intézmények kérdését. Fontos azonban, hogy a nemzetközi szintű együttműködés alapjait is lefektetik – értékelte Janjić.

ÁPRILISBAN NYOLCSZEMKÖZT?

Várakozása szerint a mait további találkozók követik majd a jövőben, s nem zárta ki annak lehetőségét sem, hogy április folyamán már egy négyszemélyes eszmecserére is sor kerüljön a szerb és a koszovói államfők és kormányfők részévételével a kapcsolatok normalizálásáról szóló megállapodás elfogadása kapcsán.

A kérdésre, hogy mennyire számít zavaró tényezőnek az, hogy a két elnök egészen másként tekint a tárgyalásokon betöltött szerepére, s Jahjaga független szomszédos államok közötti, Nikolić pedig a koszovói kérdés megoldását kereső egyeztetésre indult el Brüsszelbe, Janjić azt válaszolta, ezek a szerepek mára már bejáródtak, s nem jelentenek akadályt a megbeszélések terén.

– Szerbiából mindenki egy el nem ismert entitás képviselőjével megy tárgyalni, ugyanakkor Koszovóból államközi egyeztetésekre mennek az ottani tisztségviselők. Egy konvencionális kérdéssé vált mára már mindez, ami senkit sem zavar igazán, kivéve az ellenzéknek azt a részét, amelyiknek minden zizzenésre szüksége van ahhoz, hogy rendkívüli választásokat követeljen, vagy árulást kiáltson.

EGY GONDDAL KEVESEBB!

Arra a megállapításra reagálva, mely szerint az előző hatalmi koalíció ugyanilyen kemény bánásmódban részesült volna a jelenlegi hatalmi párt részéről, ha hasonló lépésre szánja el magát és politikai párbeszédet nyit Koszovóval, Janjić elmondta, a brüsszeli eszmecsere időzítése most sem nevezhető ideálisnak, sem a két elnök, sem a két kormányfő szempontjából.

– Mindig több politikai tényező hat ki arra, miért éppen egy adott pillanatban kell valaminek bekövetkeznie. A jelenlegi körülményekre kihatott az EU és az USA elszántsága, Catherine Ashton megfelelő közvetítése is. A polgárok igénye azonban talán a legmeghatározóbb. Normálisabb életkörülményeket szeretnének, s belefáradtak már a nagy történelmi eseményekbe, elvárják, hogy legalább egy problémával legyen kevesebb a politikai életben. Szerbiában sem tűrik már meg, hogy minden ötödik napon barikádokról, kézigránátokról lehet hallani, elegük van az embereknek a helyzet dramatizálásából, amely akár a háborút is előrevetíti olykor. Mindennek az ideje már elmúlt, Koszovóban és Szerbiában is sokkal jobban érdekli az embereket az államiságot érintő és területi kérdéseknél az, hogy miből fognak megélni – szögezte le Dušan Janjić.