2024. április 25., csütörtök

Az önkormányzat és a civilek

A civil szféra finanszírozásának topolyai gyakorlatáról

Negyedik éve működik az IPA-országokban, így Szerbiában is a civil szervezetek részére szóló technikai támogatást nyújtó (Tacso) elnevezésű uniós program, amely a polgári szervezetek, a kormányon kívüli szervek állandó támogatásáért felelős hordozóként kutatást kezdeményezett, koordinált annak felmérésére, hogy a szerbiai önkormányzatok milyen módon és mértékben támogatják éves költségvetési keretükből a civil formációkat. A topolyai előkelő helyen van abban a tekintetben is, hogy évről évre a teljes költségvetési keret 2-3 százalékát teszi ki a civil szféra támogatása.
A Tacso Szerbia mindegyik, vagyis százhatvankilenc önkormányzatához eljuttatta űrlapjait, amelynek feldolgozása után kirajzolódott, az egyes önkormányzati szervek az elmúlt öt évben milyen rendszer alapján kezelték a 481-esként jegyzett költségvetési pozíciót. Milyen mértékben, minőségben (társ)támogatták a közösségükben működő civil egyesületeket. Negyvenhét községből érkezett visszajelzés az uniós program Belgrádban székelő irodájába. A beérkezett iratanyag feldolgozását követően kilenc esetben állapítottak meg olyan gyakorlatot, amely reprezentálásra – követendő példaként –, ajánlásra érdemes. A topolyai önkormányzati gyakorlat az első három kiemelt között szerepelt. A községi támogatási rendszer kidolgozásában, annak bemutatásában vezető szerepet vállaló Balassa Endre polgármesteri tanácsos az elmúlt év végén Újvidéken, majd Nišben prezentálta a topolyai gyakorlatot, és lapunkkal is megosztotta a főbb tudnivalókat a kérdéskörrel kapcsolatban.

– A Tacso felkérésére a Topolya községi Fejlesztési Társulás szakembereinek bevonásával készítettünk kimutatást a 2010-es, 2011-es és a 2012-es évre vonatkozóan arról, hogy a topolyai önkormányzat a községi költségvetésről szóló határozatában a község területén működő polgári egyesületek támogatására milyen mértékben, elosztásban irányoz elő pénzt. Az országos szintre kiterjesztett kutatási anyag feldolgozásának folyományaként indult el a Tacso kezdeményezte kampány is: kerüljön be a köztudatba, hogy a civilek támogatása esetében mekkora nagyságrendekről beszélhetünk az önkormányzatok éves költségvetési keretének viszonylatában, mennyire átlátható az eszközök elosztásának rendszere, létezik-e egyáltalán rendszer erre vonatkozóan önkormányzati szinten, milyen szintű a vonatkozó adatbázis hozzáférhetősége, dokumentálása – fogalmazta meg az uniós program szóban forgó tevékenységi vonulatának jellemző célkitűzéseit Balassa, akit elsősorban arról kérdeztünk, mely jellemzők voltak a topolyai példában kiemelkedőnek minősítve, milyen irányban fejlődhet még a helyi önkormányzati támogatási rendszer.
– Az éves költségvetési keretösszegből a község területén működő polgári egyesületek (társ)támogatására vonatkozó önkormányzati rendszerünk 1997 óta folyamatos fejlesztés alatt áll. Elsősorban azt a nálunk 2000 óta követett gyakorlatot tervezik átvenni más közösségek, amely a tematikus elhatárolás elve által vezérelve nem vegyíti, hanem elkülöníti a civil szervezetként jegyzett művelődési egyesületeket, továbbá sportegyesületeket és azok tevékenységi körét, annak minősítését az egyéb polgári szervezetektől. Három éve már a földműves-, gazdaszervezetek is külön csoportot képeznek. Mindegyik csoporton belül külön szabályzat, pontozási rendszer alapján történik az oda minden esetben pályázati anyaggal jelentkezők minősítése. Üdvözölték a topolyai gyakorlatot, miszerint a nyertes pályázók társtámogatása a polgári egyesületek esetében két síkon történik: programjaik és működési költségeik társtámogatására külön-külön ír ki pályázatot az önkormányzat. A topolyai előkelő helyen van abban a tekintetben is, hogy esetünkben évről évre a teljes költségvetési keret 2-3 százalékát teszi ki a civil szféra támogatása, amely az átlagosnál magasabb szintű. A fenti számadatok nem tartalmazzák – a Tacso irányában történő kimutatásokból is hiányoztak – azon községi civil szervezetként jegyzett szervezeteink támogatására vonatkozó adatokat, amelyektől a topolyai önkormányzat szolgáltatásokat vesz, pl. a topolyai Vöröskereszttől, a Bethesda Szeretetszolgálattól. Követendő gyakorlatunk, miszerint nem engedélyezett a szervezeteknek önkormányzati keretből való támogatást honoráriumokra költeniük, ahogy azt is kiemelték, pozitívnak minősítik, hogy a község területén több helyi közösségben működő szervezetként létező civil formációk magasabb pontértéket kapnak tevékenységük értékelésekor. A topolyai önkormányzatnak is kihívást jelenthetne, hogy a jövőben a nem regisztrált csoportok támogatására is lehetőséget teremtsen, hogy egy-egy civil szervezet projektjeinek támogatása ne csak az aktuális költségvetési évhez kötődhessen, hanem középtávú projektjeik finanszírozására is lehetőség teremtődjön – nyilatkozta Balassa Endre, aki legfrissebb tapasztalatairól is beszámolt: nemrégiben a verbászi önkormányzat illetékesei keresték fel a topolyai kollégáikat azzal a céllal, hogy áttanulmányozhassák, rendszerbe iktathassák a topolyai példát.