Június végén születik meg a döntés arról, hogy Szerbia esetében az Európai Unió kijelöli-e a csatlakozási tárgyalások megkezdésének dátumát – jelentette be kedden Milan Pajević, az integrációs kérdésekkel foglalkozó kormányiroda elnöke az Európai Bizottság és a szerb kormány közötti plenáris ülés szünetében. A háromnapos intenzív tárgyalások során az európai tisztségviselők a politikai kritériumok teljesítéséről, illetve azoknak az előfeltételeknek a megteremtéséről beszélnek a kormány képviselőivel, melyek meghatározzák majd a bizottság Szerbiáról szóló április eleji országjelentését. A csatlakozási tárgyalások elindítását éppen ez a dokumentum, továbbá Catherine Ashtonnak, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének a jelentése befolyásolja majd.
– Az Európai Bizottság szóban forgó jelentése valamivel szűkszavúbb lesz majd a szokásos októberi országjelentéseknél. Azokra a fontosabb témákra fog kitérni, melyekről a most zajló plenáris ülésen is tárgyalunk. A bizottsági jelentést egészíti majd ki Ashton beszámolója a Koszovóval folytatott párbeszéd eredményeiről, s e két dokumentum lesz az, amelyik végleges ajánlást tesz a Miniszterek Tanácsának arra vonatkozólag, hogy június végén kijelölje-e Szerbia számára a csatlakozási tárgyalások kezdetét – számolt be a részletekről Pajević.
Úgy fogalmazott: a szerb kormány minden erejével arra törekszik, hogy végrehajtsa a szükséges strukturális reformokat, s ezzel végül minél pozitívabb véleményt tudjon kieszközölni.
A keddi ülés fő témáját, mint mondta, a politikai kritériumok jelentették – azok a kérdések, melyek elsőként kerülnek majd napirendre a csatlakozási tárgyalások megnyitásakor. Mint közölte, a Pierre Mirel balkáni megbízott által vezetett EB-delegációval megvitatták mindazt, amit az elmúlt év során Szerbiának el sikerült érnie, s tárgyaltak egyes reformok folytatásának szükségességéről is. Pajević aláhúzta, hogy ilyen találkozókra évente vagy kétévente egyszer kerül csupán sor.
Arra a kérdésre, hogy az EB szerint a következő időszakban mire kellene az országnak a leginkább összpontosítania, Pajević elmondta, mindenekelőtt az igazságügyi rendszer reformjára, a korrupció- és bűnözésellenes harc folytatására, s különösen azokra a kérdésekre, melyek a kisebbségek biztonságát érintik, legyen szó nemzetiségi vagy szexuális kisebbségekről. Az említett témák azonban már a korábbiakban is a figyelem középpontjában álltak, hiszen az elsőként megnyitandó 23. és 24. fejezet részét képezik a csatlakozási tárgyalások során – tette hozzá a kormányiroda vezetője.
Beszámolója szerint a bizottság pozitívan értékelte a közigazgatási és helyi önkormányzati minisztérium eddigi intézkedéseit, különösen az igazságügyi reformokról szóló stratégiának, illetve a korrupció és a szervezett bűnözés elleni harcról szóló stratégiának az elfogadását. A bizottság, mint mondta, sikerként könyvelte el a közigazgatási reform végrehajtásával kapcsolatos programtervet is.
Szerbia és az Európai Unió között Horvátország csatlakozása kapcsán is megkezdődtek hétfőn az egyeztetések, a szomszédos állam ugyanis az uniós tagság megszerzésével egyidejűleg kilép a CEFTA kereskedelmi egyezmény kereteiből, s ez változást hoz a regionális kereskedelmi rendszerbe. A bizottság és a kormány képviselői ma az átmeneti kereskedelmi egyezmény részleteiről, illetve más gazdasági témákról tárgyalnak.
