Meggyőző, tízszázalékos szavazattöbbséggel választották a hét végén Csehország új elnökévé Miloš Zeman volt szociáldemokrata kormányfőt, egy parlamenten kívüli kis párt jelöltjét. Az 58 százalékos részvétel mellett megtartott elnökválasztás második, döntő fordulójában Zeman – durva kampány után – győzte le ellenfelét, Karel Schwarzenberget.
(Léphaft Pál karikatúrája)
Az ország húszéves történelmében először választottak közvetlenül elnököt a csehek, eddig ez a feladat a parlamenté volt. Zemanra a választáson részt vevők 54,8 százaléka voksolt, Schwarzenberg herceg, külügyminiszter a szavazatok 45,2 százalékát kapta.
Zeman a győzelmet részben az utóbbi napok gyalázkodó és tisztességtelen lejárató kampányával érte el, amelyet a két héttel korábbi első fordulóból döntőbe jutó egyetlen vetélytársa, Schwarzenberg ellen folytatott. A herceg befeketítésében részt vett Csehország leköszönő elnöke, Václav Klaus is, akinek március 7-én jár le a második mandátuma.
Miután Klaus leadta szavazatát, közölte: ismét Zemanra voksolt, mert őt tartja egyetlen méltó utódjának. Néhány órával a voksolás előtt Klaus sms-ben azt üzente ismerősének: ha Schwarzenberg lesz az utódja, fontolóra veszi az emigrálást Csehországból.
Klausnak nem kell elhagynia hazáját. Favoritja, a 68 éves, közgazdász végzettségű, baloldali Zeman győzött. Az utód várhatóan március 8-án teszi le államfői esküjét és válhat hivatalosan is – öt évre – a Cseh Köztársaság első számú politikai vezetőjévé.
Zeman az 1960-as évek végén a kommunistáknál kezdte politikai karrierjét, de ez gyorsan véget ért, hiszen az akkor egyeduralkodó pártból gyorsan kipenderítették. A kommunizmus bukása után több magas rangú politikai tisztséget töltött be hazájában: 1998 és 2002 között szociáldemokrata kormányfő, azt megelőzően pedig a parlament elnöke volt (1996–1998).
A választás eredményhirdetése után Zeman azt ígérte, hogy minden cseh állampolgár „hangja lesz”; hadat üzent a korrupciónak és a „társadalmon élősködő maffiának”. Szerinte a kampány hangneme elfogadható volt.
A lakosság hangulata nem erről árulkodik. A nacionalista indulatokkal telített és szándékosan kiélezett politikai (lejárató) kampány – amelyet Zeman és Klaus folytatott Schwarzenberg ellen – családi és baráti kapcsolatokat mérgezett meg, olykor zúzott szét, s teljesen megosztotta az országot. A győztes Zeman erre azt válaszolta: mindent megtesz, hogy a választási küzdelemben két táborra szakadt társadalmat egyesítse.
Schwarzenberg már szombaton – a kétnapos választás befejezése után nem sokkal – gratulált Zemannak a győzelemhez. Kijelentette: az elnökválasztást „az utóbbi napok hazugságai döntötték el” Zeman javára. Schwarzenberg szerint vereségéhez nagyban hozzájárult az, hogy Zeman és Klaus kampánytémát csinált a Beneš-dekrétumokból, s az egész ügyet kijátszották ellene. Kijelentette: a Benešsel kapcsolatos nyilatkozatait elferdítve idézték és hamisan értelmezték.
A kampányban Schwarzenberg azt mondta: Edvard Beneš, volt csehszlovák elnök mai szemmel háborús bűnös. Dekrétumai miatt – amelyekkel 1945 után a csehszlovákiai szudétanémetek millióit üldözték el hazájukból és magyarok százezreit hurcolták meg – a XXI. században törvényszék elé állítanák az emberi jogok megsértéséért.
Csehországban elsősorban Tomáš Garrigue Masaryknak és Václav Havelnek köszönhetően nagy tekintélye van az államfői posztnak. Mindazonáltal a cseh államfő szerepe sok esetben jelképes, ceremoniális, de nem mindig. Beleszólhat a parlament és a kormány munkájába, mindenekelőtt a külpolitika alakításába. EU-ügyekben pedig övé az utolsó szó.
