A magyar kultúra napjának jegyében a székvárosi magyar művelődési központban január 23-án, szerdán este ünnepeltek és emlékeztek. A himnuszunk éneklésébe bekapcsolódtak a műkedvelők és a látogatók. Körükben voltak az elnökségi tagok és a Magyar Kultúra Lovagjai: dr. Csáky S. Piroska, Bába Lúcia és Mészáros Ilonka.
Az irodalmi csoport tagjai: Patarica Tímea, Csolák Anita, Ribár Anna és Ladisity Nikola – prózai-verses összeállítást adtak elő Ladisity Melinda szakvezető szerkesztésében. A fellépők együtt méltatták a magyar Himnusz és költője, Kölcsey Ferenc szerepét. Elhangzott: „Ahogy a Himnusz öröklődik nemzedékről nemzedékre, úgy öröklődik Kölcsey neve és emlékezete. Nemzeti fohászunk az egész magyarság érzelemvilágát átjáró óda, imádság. Magyarságunkat, közös hitünket, akaratunkat fejezi ki”. A narrátorok felidézték Erkel Ferencet is – a Hymnus c. költemény megzenésítőjét – aki hajdan így emlékezett pozsonyi mestere tanácsára: „Fiam, mikor valami szent zenét komponálsz, mindig a harangok szava jusson először eszedbe. És ott a szoba csöndességében megzendülnek ekkor az én fülemben a pozsonyi harangok. A kezemet a zongorára teszem és hang hang után olvad. Egy óra sem telik belé, megvan a Himnusz”. Az alkalmi műsorban a versmondók többek között megszólaltatták Juhász Gyula A Himnusz és Ábrányi Emil Magyar nyelv c. költeményét.
A rendezvényen dr. Csáky S. Piroska nyugalmazott egyetemi tanár, a Petőfi elnökségének tagja útmutató előadást tartott. A kultúra megtartó ereje címmel. Definíciót keresve így fogalmazott: „Úgy véljük, hogy minden, ami körülvesz bennünket, a művészetektől kezdve a viselkedésen, a gondolkodáson, az öltözködésen keresztül a kapcsolattartásig... egészen a kommunikációig, szinte mindennek van vagy nincs kultúrája”. Kiemelte, hogy nem azok teremtik a kultúrát, akik arra hivatkozva szólamokat hangoztatnak, hanem azok a sokszor névtelen „közlegények”, akik teszik a dolgukat: kiállításokat, irodalmi esteket, hangversenyeket szerveznek, könyveket népszerűsítenek és juttatnak el az olvasókhoz, színházi előadásokat hoznak létre stb. Az előadó emlékeztetett arra, hogy a magyarságtudathoz tartozik a történelmi tudat is. Taglalta a magyar kultúra megnyilvánulási formáit. Kijelentette, hogy művelődési központunkban ki-ki megtalálhatja magát a kultúra egyes területein, alkotva és szórakozva. Megállapította, hogy intézményeinknek és civil szervezeteinknek jelentősebb szerepet kell vállalnia kultúránk ügyében, szellemi értékeink, hagyományaink ápolásában. Szólt az interkulturális kapcsolatok jelentőségéről is.
Összefoglalónkban csupán néhány témát villantottunk fel dr. Csáky S. Piroska tartalmas előadásából és az ünnepi műsorból.
