Az elmúlt hónapban lényegében változatlanok maradtak a pártok támogatottsági adatai – állapította meg a január közepén, az ország felnőtt lakossága körében végzett közvélemény-kutatása eredményeként az Ipsos.
Az MTI-hez kedden eljuttatott összegzés szerint a Fideszt – már harmadik hónapja – a választókorúak 19 százaléka, 1,5 millió szavazópolgár támogatja, a szocialista párt tartja 16 százalékos, 1,3 milliós táborát. A Jobbik 6 százaléknyi, azaz nagyjából félmillió választót sorakoztat fel maga mögött. Az LMP kicsivel gyengébben áll, mint a múlt év végén: 3 százalékot, negyedmillió választót vonz. Nem tudott javítani a Demokratikus Koalíció (DK), amelynek 1 százalékos a tábora, azaz szűk százezer szavazópolgárra számíthat. A pártoktól távolságot tartók csoportja ezúttal 52 százalékos, tehát 4,2 millió választó nem keres vagy nem talál magának támogatásra érdemes politikai erőt.
A biztos pártválasztók körében a Fidesz 41 százalékos, az MSZP-t 32 százalék támogatja, a Jobbik 12 százalékon áll. Az LMP ebben a körben 5 százalékos, a DK 3 százalékot kapna – mérte az Ipsos, amely szerint ha az Együtt 2014 választói mozgalmat is számba veszik a voksolásra szóba jöhető politikai szervezetek között, akkor a népesség 4 százalékának támogatására számíthatna, a biztosan választók köréből pedig 8 százaléknyi szavazat jutna rá.
A felsőoktatás körül kialakult viták, a diákmegmozdulások, a gáz- és áramfogyasztás díjának csökkenése, a 13. havi nyugdíj bejelentése nem módosította a pártok támogatottsági adatait, és nem látszanak változások a táborok társadalmi-demográfiai összetételében sem – áll az elemzésben.
A Fidesz beágyazottsága – miként az már fél éve látható – viszonylag egyenletes, a társadalom széles rétegeiben az átlagnak megfelelő vagy attól alig eltérő támogatottsága van. Az MSZP az 50 év felettiek körében és a fővárosban a legerősebb, az előbbi csoportban egy kis előnye van a Fidesszel szemben (22, illetve 18 százalék), az utóbbiban minimális a hátránya (21–24 százalék). A Jobbik a férfiak és a középrétegek körében a leginkább ütőképes (8-9 százalékkal), az LMP a diplomások és a budapestiek körében tud sok (7-8 százaléknyi) szavazót toborozni az Ipsos szerint.
Az említett események – és általában a politikusok mostanában született döntései és megnyilatkozásai – a már meglevő szavazótáborok egyben tartását szolgáltak, de nem voltak hatással a lakosság azon részére, több mint felére, amely tartósan figyelmen kívül hagyja a neki szánt üzeneteket – állapította meg a cég. Nem lesz könnyű dolguk a kampányok szervezőinek, aktivistáinak az Ipsos szerint, ha újra össze akarják kapcsolni a választók nagyobb tömegeit a politika szereplőivel; az utóbbi két évben ugyanis a közhangulatot az érdektelenség és a politika szereplőivel való markáns elégedetlenség jellemzi.
Az Ipsos szerint a kedvezőtlen közéleti légkör összetevője az is, hogy az emberek háromnegyede úgy érzi, rossz irányba haladnak Magyarország ügyei (17 százalék vélekedik ebben a kérdésben pozitívan). Minden társadalmi rétegben a negatív mérleget vonók alkotnak többséget, és így van ez a politikai közegekben is, kivéve a Fidesz táborát. A kormánypártiak kétharmada pozitívan értékeli az ország aktuális állapotát, negyednyien kedvezőtlen véleményt formáltak. A pártválasztásukban bizonytalan, de valamilyen aktivitást mutató polgárok körében még az átlagosnál is többen (89 százaléknyian) vélekedtek negatívan a honi folyamatokról.
A kutatása szerint a választók 53 százaléka a következő választások után kormányváltást szeretne, 21 százalékuk viszont a Fideszt látná szívesen még négy évig.
