2024. március 29., péntek

Azé a föld, aki megveszi?

Magyar törekvés a földvagyon megőrzésére

Szerbia az egyetlen ország, amely előbb szabadítja föl a földpiacát a külföldiek számára, mint mielőtt tagjává válhatna a kontinenset egybefogó gazdasági és politikai érdekközösségnek. Arról nem is szólva, hogy az euróövezeti válság miatt az EU polgárai körében az utóbbi időben jócskán fölerősödött a bővítésellenes hangulat, ami előbb-utóbb a politikában is éreztetni fogja a hatását. A gyors csatlakozás reménye így egyre-másra foszladozik. A Stabilizációs és Társulási Egyezmény aláírásával Szerbia mégis arra vállalt kötelezettséget, hogy a ratifikálás után négy évvel fölszabadítja a földpiacát. Az egyezmény elfogadásához mind a huszonhét tagállam beleegyezésére szükség van. Már csak Litvánia jóváhagyása várat magára, s utána kezdődhet a visszaszámlálás. Biztosak lehetünk, a négy év hihetetlenül gyorsan el fog múlni. Abban sincs okunk kételkedni, hogy a szerbiai és vajdasági gazdák a földvásárlásban nem nagy eséllyel versenyezhetnek majd a tőkeerősebb nyugati társaikkal.

Ezt az érthetetlen bőkezűséget egyetlen EU-hoz csatlakozó ország sem engedte meg magának. Magyarország például abban egyezett meg a tárgyalások során, hogy a csatlakozás után (!) hét évvel szabadítja föl a földpiacát, majd mielőtt a határidő lejárt volna, a korábbi szocialista kormánynak sikerült elérnie, hogy további négy évre (2014-ig) meghosszabbítsák a földvásárlási moratóriumot. A jelenlegi Fidesz-KDNP kormány ezzel sem elégedett meg, választási ígéretük beteljesítéseként most öntik végleges formába a februárban elfogadandó földtörvényt, amely részben a dán modellre támaszkodva próbálja majd megnehezíteni a külföldiek földvásárlását. Földszerzésük alaptörvénybe vagy törvénybe foglalt nyílt megtiltásáról, amiért a Jobbik kardoskodik, aligha lehet majd szó, ugyanis az EU a szabadkereskedelem elve alapján szerveződő gazdasági közösség.

A MAGYAR FÖLDTÖRVÉNY

Az Egyesült Arab Emírségek vezető agrárcége, az Al Dahra vitatott földszerzése kapcsán Magyarország hivatkozási ponttá vált Szerbiában. Az államközi megállapodás ellen tiltakozók azt kezdték el hangoztatni, hogy északi szomszédunk épp karácsony előtt tiltotta meg a külföldiek földszerzési jogát, s ha ezt egy EU-tagállam megteheti, vajon miért nem tehetné meg Szerbia? Ez az állítás nem teljesen felel meg a valóságnak, bár híven tükrözi a kétharmados többséget élvező kormányoldal politikai szándékát. December 17-én a Tisztelt Ház a magyar alaptörvénybe (amelyet korábban alkotmánynak neveztek) alkotmánymódosítást eszközölt, és ezzel a megszületendő földtörvényt sarkalatos törvénnyé nyilvánította, így azt csak kétharmados többséggel lehet majd megváltoztatni. A nagy többséggel elfogadott módosítás után a következőképpen hangzik az alaptörvény megváltoztatott szövegrésze: a termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése, valamint hasznosítása (1) bekezdés szerinti célok eléréséhez szükséges korlátait és feltételeit, valamint az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a mezőgazdasági üzemre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. Magyarán, az alaptörvény azt szögezi le, hogy a földvásárlás, illetve -bérlés korlátairól és feltételeiről törvényt kell alkotni. Ennek a készülő jogszabálynak az elfogadására várhatóan februárban kerül sor.

A politikai szándék nem titkolt, a Fidesz–KDNP koalíció szeretné megnehezíteni a külföldiek földszerzési lehetőségeit. A részletek csak ezután derülnek ki. Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter az alaptörvény módosításának napján a következőket nyilatkozta: a jövőben a földvásárlás hatósági engedélyhez lesz kötve, először földbizottság fogja véleményezni az adásvételi szerződést, amely vétójoggal élhet, ha úgy találja, hogy gyanús ügylet van a háttérben. Ha a bizottság nem él kifogással és továbbengedi a dokumentumot, a hatóság engedélyezési eljárás keretében vizsgálja meg az összes körülményt, és utána adhatja ki az engedélyt a vásárlásra.

Ebben a megoldásban a dán modellre ismerhetünk. Ezenkívül számos más korlátot is beépíthetnek egy ilyen törvénybe.

A SZERB KISKAPUS TÖRVÉNY

Szerbiában ennek épp az ellenkezője történik, itt nemhogy korlátokat építenének be a törvénybe, hanem abban a külföldieket előnyhöz juttató „kiskapukat” helyeznek el. Ezt tette legalábbis a magánosítási törvény, amely megengedte a mezőgazdasági birtokok társadalmi tulajdonban lévő földvagyonának eladását. Így legalább már 50 000 hektár szerbiai termőföld jutott külföldiek kezébe, annak ellenére, hogy egy másik, még érvényben levő jogi rendelkezés tiltja a külföldi állampolgárok és jogi személyek földvásárlását. A törvényben ezt a kiskaput kihasználva ajánlottak föl megvételre az arab Al Dahrának a minap aláírt előszerződésben 7381 hektár vajdasági és közép-szerbiai földet, és bérbe – rendkívül kedvező áron és hosszú távra – 6646 hektárt.