Tomislav Nikolić kijelentései Zoran Milanović horvát miniszterelnök szerbiai látogatásával kapcsolatban nem tekinthetők államférfiúi kijelentéseknek – értékelte Aleksandar Popov, az Igmani Kezdeményezés társelnöke. Véleménye szerint az elhangzottak nemhogy elősegítenék, hanem éppen akadályozzák a két ország elnökei közötti találkozót. Mint ismeretes, a Milanović–Dačić-találkozó kapcsán a szerb államfő azt találta mondani, hogy előbb neki kellett volna találkoznia Ivo Josipović horvát elnökkel, s hogy Milanović belgrádi útja egyáltalán nem őszinte, mert nem is lehet az, ha Horvátország közben népirtással vádolja Szerbiát.
Popov szerint az elmondottakkal Nikolić voltaképpen felelőssé teszi a horvát elnököt azért, hogy az eddigiekben nem történt meg a kettejük közötti eszmecsere, s ez semmiképp sem mutat e helyzet közeljövőben történő rendezésének lehetősége irányába.
– Az elnök kijelentése két szempontból is károsnak nevezhető. Egyrészt jól látható, hogy a kormánytöbbség munkája nem nevezhető eléggé összehangoltnak, s az elmondottak Ivica Dačić miniszterelnök ellen intézett sajátos támadásként is értelmezhetők. Másrészt, bizonyos irigység is kiolvasható Nikolić szavaiból, azért, mert előbb a miniszterelnökök és nem az elnökök találkoztak egymással – szögezte le Popov.
Az Igmani Kezdeményezés társelnöke megjegyezte: semmiképp sem jó az, hogy Nikolić még egy meggondolatlan kijelentéssel ingerelte a horvát felet, mert ezzel elodázta a Josipovićtyal tervezett találkozót, melyre már régen sor kerülhetett volna, ha nem tett volna korábban is hasonló figyelmetlen kijelentéseket Vukovarral és Srebrenicával kapcsolatban. Popov szerint teljesen tárgytalan arról beszélni, ki őszinte és ki nem, mert itt elsősorban államérdekekről van szó, s mindkét félnek az érdekében állt a Belgrádban folytatott megbeszélés.
– Milanović látogatása a két állam közötti kommunikációs csatorna újbóli megnyitását eredményezte. Hozzájárult ahhoz, hogy a már több mint fél éve tartó rossz kapcsolatok végre javulni tudjanak. A tavalyi szerbiai választások óta tartott ez a rossz viszony, mely nem csupán a két ország közötti együttműködést, hanem bizonyos értelemben az európai integráció folyamatát is veszélyeztette – állapította meg.
Popov fontosnak nevezte a „hidegbéke-állapot” befejezésének szimbolikus jelentőségét is, azt, hogy a kormányfők megbeszélték, hogyan folytatják a két állam közötti viszonyok normalizálását, a gazdasági együttműködést, s Szerbia európai útjának segítését. Mindenképp pozitív, hogy ezeken a feladatokon a kormányok dolgoznak majd, de fel kéne újítani a párbeszédet más csatornákon is, például a parlamentek közötti együttműködés, s végső soron, az elnökök közötti együttműködés terén is.
