2024. március 29., péntek

Területcsere Koszovóval?

Miután Szerbia elfogadta a Koszovó-platformot – amely különösképpen ragaszkodik az észak-koszovói szerb közösségek autonómiájához –, valamint az elmúlt időszak Preševo-völgyi feszültségeit számba véve, újra felmerül a Szerbia és Koszovó közötti területcsere kérdése – írta hétfőn az Anadolu hírügynökség. Žarko Puhovski, a zágrábi egyetem professzora szerint a területcsere logikája nagyon egyszerű.

– Az egyik fél Koszovó északi részét, a másik fél Szerbia déli részét akarja. A logika a következő: vagy adnak egy másik területet a területemért cserébe, vagy maradnak a jelenlegi határok – érvelt a hírügynökségnek az egyetemi tanár.

Hasonló a véleménye Predrag Simićnek, Belgrádi Egyetem Politikai Tudományok Kara professzorának is, aki szerint Prishtina beleegyezne egy esetleges területcserébe. Szavai szerint az albánok elfogadnák Dél-Szerbiát, hiszen így magukénak tudhatnák a Preševo-völgyi albán közösséget. Kiemelte, ez a terület kiemelten fontos az albán nemzeti mozgalom számára.

– Ezzel Szerbiát elvágnák Észak-Macedóniától, Szkopjét pedig Belgrádtól, az albán nemzeti mozgalom pedig fölényes helyzetbe kerülne. Ez a megoldás leginkább Prishtinának tetszene, hiszen Belgrád így elvesztené a Szkopje felé vezető főútvonalat, és így egy elszigetelt Duna melléki állammá válna – vetette fel Simić a hírügynökségnek.

Szavai szerint a Preševo-völgy még problémát jelenthet Szerbiának, de meggyőződése szerint a területcserére semmi esély sincs, ugyanis az Európai Unió és a NATO erélyesen ellenzi.

– Ha meg lehetne változtatni Szerbia és Koszovó határait, akkor miért ne változhatnának meg Macedónia, Bosznia-Hercegovina vagy más európai államok határai – tette fel a kérdést az egyetemi tanár.

Nem lát esélyt egy esetleges területcserére Ilir Deda, a Koszovói Politikai Kutatások Intézetének igazgatója és Atifete Jahjaga kormányfő egykori tanácsadója.

– Világosan Belgrád és Koszovó tudomására hozták, hogy szó sem lehet területcseréről. A Preševo-völgyi zavargások pedig a preševói albánok politikai elégedetlenségének lenyomata. A nemzetközi közösség nem avatkozik bele a Preševo-völgyi albánok ügyébe, ugyanis azt szerbiai belügynek tekintik. Ha Észak-Koszovón gondok vannak, akkor Preševo-völgyében is. Ilyen a balkáni kötöttség – vélekedett az intézet igazgatója.

A Szerbia és Koszovó közötti területcseréről legutóbb tavaly februárban beszélt Erhard Busek, az Európai Unió balkáni stabilitási egyezményének volt koordinátora. Az osztrák konzervatív politikus a koszovói KTV televíziónak nyilatkozva elmondta, hogy a felosztás a jelenlegi legjobb megoldás lenne, amely lehetővé tenné Koszovó elismerését Szerbia és az Európai Unió öt azon tagállama részéről, amelyek még adósak ezzel.

Busek szerint a két állam között területcsere jöhetne létre, amelynek során az albánok lakta dél-szerbiai Preševo-völgy és a nagyobbrészt szerbek lakta Észak-Koszovó jöhetne szóba. Az egykori osztrák alkancellár szerint ezzel tartós megoldást érnének el. Meggyőződése, hogy a felosztás végül is a lehető legjobb megoldás, ha más már nem lehetséges.

Az osztrák alkancellár kijelentése előtt két héttel az Amerikai Egyesült Államok foglalt állást ez ügyben, és élesen elutasította Koszovó határainak esetleges módosítását és a terület felosztását.

– Szó sem lehet a határok megváltoztatásáról, a terület felosztásáról vagy területcseréről a térségben. A Koszovó déli részén élő szerbek már beilleszkedtek, ők a szabad és demokratikus Koszovó polgárai. A Koszovó északi részén élő szerbek is integrálódni fognak a koszovói intézményekbe – reagált ekkor a Koszovói RTV-nek Philip Reeker volt külügyi államtitkár-helyettes Ivica Dačić akkori belügyminiszter utalásaira.

Belgrád ugyanakkor Koszovó két részre – északi szerb és déli albán területre – való felosztása mellett érvel. Ivica Dačić 2011-ben belügyminiszterként több ízben is utalt Koszovó felosztására, de tavaly szeptemberben kormányfőként is felvetette a két részre való felosztást. Dačić úgy véli, Koszovó felosztása az egyetlen megoldás, mert – véleménye szerint – ezt Prishtina is elfogadná. Kijelentésével ekkor megosztotta a koszovói szerbeket is.

A nemzetközi közösség egyelőre határozottan elveti Koszovó felosztásának lehetőségét, azonban időről időre megszólal egy nyugati politikus vagy elemző, és felveti, hogy a felosztás nem csak jó kompromisszum lenne, hanem ez az egyetlen igazán tartós megoldás.