2024. április 16., kedd

Luxus lett a gyermekvállalás?

Barátomnál februárban megújul a család, újabb kislánnyal gyarapszik az újvidéki Telep városrész. Nagy a készülődés ilyenkor, és mivel első gyerekről van szó, sok mindent meg kell vásárolni a baba megszületéséig. Az első bevásárlásnak biztos sokkoló hatása lesz minden szülőre, mert az, amit látnak, nem való mindenki zsebének. Nézzük pl. azokat, akik nem őrizték meg a padláson az előző generációk gyerekágyát vagy ruháit, babakocsijait.

(Fotó: Diósi Árpád)

(Fotó: Diósi Árpád)

Egy cipőcske, amely pár bőrdarabocskából áll, főleg ha anatómiai betét is van benne, annyiba kerül, mint egy felnőttnek való, minőséges bőrcipő. A pelenkákért havonta több ezer dinárt kell fizetni, de mi van akkor, ha netán ikrekről beszélünk... Esetenként, ha bébitápra szorul a csecsemő, szintén hullanak a pirosok. Még szerencse, hogy babakocsit nem kell havonta venni, egy drágább példány áráért egész rendes autót is vásárolhatnánk.

Miért ilyen drága a babaholmi? Azért, mert jókora adót vetett ki rá az állam, ez már csak „természetes” egy olyan országban, ahol a természetes szaporulat aggasztóan alacsony, és ahol az életszínvonal a legrosszabb a régióban. 2011-ben 37 000 emberrel csökkent az ország lakosságának a száma. Ez persze nem csupán az alacsony népszaporulat miatt volt, sokan azért szöktek el innen, mert nem tudtak megélni, családot alapítani. Az abortuszok száma Szerbiában kétszer akkora, mint az EU-ban.

De vajon a környező országokban is hasonló lenne a helyzet a babafelszereléssel? Nem igazán. A környező országokban ugyanis sehol sincs adó a gyerekholmira, így jóval olcsóbban jutnak hozzá a szülők, ott ugyanis rájöttek, lehet, hogy így valamelyest javulhat a régióban a negatív számokat mutató természetes népszaporulat. Hogyan? Úgy, hogy legalább egy kicsit tehermentesítik a szülőket, ne menjen el a kedvük a gyermekvállalástól. Érdekes, Szerbiában erre sehogy sem jöttek rá, legalábbis az állami szektor hallgatott. Jobban mondva tétlenkedett, mert voltak azért politikai kampányok, amikor fűt-fát ígértek, ezek folytán sokszor bődületes megoldásokat ajánlottak. Csak az a bibi, hogy semmit sem tettek ennek érdekében. Nem kell messze menni, Cvetković úr, a parlament volt elnöke is kijelentette, még a trónon volt, hogy ők bizony eltörlik a babafelszerelésre kirótt adót. Nem törölték el.

Míg az állami szektor ígérgetett, a civil szervezetek erélyes kampányba fogtak az adó eltörlése végett. A babaholmikra kivetett adó visszaigénylése körüli történet még 2004-ben kezdődött, amikor a Bebac nem kormányzati szervezet aláírást gyűjtött az adó teljes eltörléséért. A civil szervezkedés akkor még süket fülekre talált. A környező országokban a pelenkák, a ruházat, a babakocsi már akkor sokkal olcsóbb volt, mint Szerbiában.

A Roditelj nem kormányzati szervezet, a Bebac internetes portál, a Halo beba szolgálat és a Szerbiai Gyermekhálózat Szervezet tavaly februárban aláírásgyűjtést szerveztek a babafelszerelésre kivetett adó beszüntetése végett. Közel 200 000 aláírást sikerült összegyűjteni, majd összefogtak a B92 Alapítvánnyal, amely a Csecsemőkért folytatott harc elnevezésű akció szervezője volt, így együtt nagyobb nyomást gyakorolhattak a kormányra.

Az akciót követően a nem kormányzati szervezeteknek sikerült egy asztalhoz ülni a kormány képviselőivel, majd hosszas egyeztetések után kompromisszum született. A bébifelszerelésre igaz nem szüntették be az adót, de visszaigényelhető lett.

Mindazok visszaigényelhetik az adót, ahol az egyhavi családi bevétel nem haladja meg a 80 000 dinárt, illetve a család tagjainak tulajdonában lévő ingatlanok értéke nem haladja meg a 200 000 eurót.

A tárgyalások folyamán azonban felvetődött több kérdés is a visszaigényléssel kapcsolatban, ugyanis a fizetésekről szóló dokumentumok beszerzése, valamint az ingatlanokról szóló bizonylatok beszerzése időigényes, és pénzbe kerül. Az adó visszatérítésének a megkönnyítése végett sikerült elérni azt, hogy a visszaigényléshez elegendő az apa és az anya személyi igazolványának a másolata, illetve az eredetinek a felmutatása. Az adóhivatal közreműködésével, a személyi szám alapján könnyen kikereshető az ingatlanadó összege, ebből pedig kiderül, milyen értékű a kérelmező tulajdona. A személyi jövedelmeket szintén hasonló módon ellenőrzik.

 A szülőknek nem árt tudni, hogy nagyon fontos összegyűjteni az összes számlát, amit pl. gyermektáplálékra, pelenkára, babakocsira, ruhákra stb. költöttek, mert az adóhivatalban a kérvény átadásakor ezeket is fel kell mutatni. A számlákat ajánlott fénymásolni, mert gyorsan fakulnak rajtuk az adatok. A számlán feltüntetett összegnek azt a részét lehet visszaigényelni, amely az adóra vonatkozik, és PDV rövidítéssel van jelölve.

Az adó visszatérítésére február 1-től február 15-ig fogadják az adóhivatalok a kérvényeket, egyelőre nincs kész űrlap, így elég, ha a szülők saját kezűleg fogalmazzák meg. Egyelőre úgy tudni, az egész folyamat nem tarthat tovább 45 napnál, tehát a kérelem átnyújtásától számítva másfél hónap után a szülők kézhez kaphatják a visszaigényelt összeget. Azt még pontosan nem tudni, milyen módon kapják készhez a kérelmezők a pénzt, erről az adóhivatal dönt az elkövetkező időszakban. Az egy év alatti babákra 40 000 dinárig terjed a visszaigényelhető összeg, míg az egy- és kétéves babák felszerelésére ez 30 000 dinárt tesz ki.

A civil szektor és a szülők összefogása, úgy tűnik, ezt a harcot megnyerte. Igaz, sok időbe telt, míg sikerült legalább egy kis sikert elérniük, ennek ellenére óriási a jelentősége. Megmutatták, nem muszáj mindig az államra várni, hogy megoldjon mindent, civil összefogással is ki lehet eszközölni a változásokat. Aztán, ha kitartóak vagyunk, előbb vagy utóbb sikerrel járunk. Vagy nem. De ha nem próbáljuk meg, soha sem tudjuk meg, mit tehettünk volna egy-egy fontos ügy érdekében.