A Szerb Haladó Párt az idén szeretne választásokra menni, értesült a belgrádi Blic napilap, akik szerint ebben a pillanatban két időpont között ingadoznak, ezek pedig április és szeptember.
A párt mindenképpen szeretné tőkére váltani jelenlegi magas népszerűségét, amelyet a korrupcióellenes harcnak köszönhet és egy jó eredmény esetén Aleksandar Vučić ülhetne a kormányfői székbe.
A végleges döntés a Blic szerint elsősorban a Koszovóval folytatott párbeszéd kimenetelétől és az EU döntésétől függ, hogy kijelöli-e Szerbia számára a csatlakozási tárgyalások időpontját vagy sem.
A brüsszeli döntés ismeretessé válik még március előtt, amikorra az uniós vezetők következő csúcstalálkozója várható. Amennyiben az EU Szerbiától újabb engedményeket vár el Koszovó vonatkozásában, ez arra utaló jel lesz, hogy a csatlakozási tárgyalásokra még várni kell, akkor már áprilisban választások lehetnek. Ellenben, ha megkapjuk a csatlakozási tárgyalások kezdetének dátumát, aminek a Blic szerint kicsi a valószínűsége, akkor ősszel lesz választás. Amennyiben megkezdődnek a tárgyalások, először a 23. és 24. fejezetek kerülnek terítékre, tehát az igazságügyi kérdések és a korrupcióellenes harc.
A lap forrása szerint Vučić kifejezetten síkraszáll az előrehozott választások mellett, mert kapitalizálni szeretné jelenlegi népszerűségét. Azért akar választást, mert tisztában van vele, hogy ezzel a kormánnyal és ilyen miniszterekkel nem lesz előrelépés a gazdasági fellendülés és az életszínvonal növelése terén, a korrupció elleni harcnak köszönhető népszerűség pedig idővel emiatt csökkenni fog.
Tomislav Nikolić korábban arról beszélt, hogy az, aki most választásokra szeretne menni, azon is el kellene gondolkodnia, mi történne az országgal, amíg a választási kampány zajlik.
„Aki választásokat akar, meg kell értenie, hogy az emberek belefásultak a választásokba. Minél gyakrabban vannak választások, annál kisebb a részvételi arány” mondta.
– Az előrehozott választásokra Szerbiában állandóan számítanunk kell, nem beszélhetünk politikai stabilitásról a kifejezés valós értelmében. A kormányokban rendre olyan pártok foglalnak egymás mellett helyet, melyek nem önszántukból döntöttek arról, hogy partnerei legyenek egymásnak, hanem a választások során olyan lapokat osztottak nekik, amelyek egyszerűen szükségessé tették ezeket a koalíciókat. Ilyen körülmények között politikai krízis alakulhat ki, melynek elmélyülését a rendkívüli választások kiírása követi. Ez a realitás. A ma látható helyzet sem különbözik mindettől. A kormányzásban ma sem tradicionális partnereknek számító politikai pártok vesznek részt, hanem tegnapi ádáz ellenségek. Mindez a kormányt nemcsak specifikussá, hanem kevésbé stabillá is teszi. Az elmondottak alapján tehát nem lepnének meg a rendkívüli választások. Azért sem, mert az előrehozott szavazás a következő néhány hónapban, teszem azt fél évben, a legnagyobb koalíciós partnernek, az SZHP-nek kedvezne - nyilatkozta a Magyar Szónak Marko Blagojević, a Szabad Választásokért és Demokráciáért Központ (CeSID) programigazgatója.
Az interjú teljes terjedelmében a szerdai nyomtatott Magyar Szóban olvasható.
