2024. március 29., péntek

Kalasnyikovos magánosítás

A magyarkanizsai Keramika csempegyár magánosításának a története a szerbiai privatizációs folyamatok visszásságainak iskolapéldája – Csízik Károly: Hosszú éveken át folytattunk szélmalomharc

Aleksandar Vučić kormányfő-helyettes az elmúlt napokban a 24 vitatható privatizáció között több alkalommal is említette a magyarkanizsai Keramika csempegyár esetét. Nem új keletű a szándék: Vučić már a múlt év augusztusában megnevezte a Keramikát, amikor bejelentette, hogy Brüsszel követeli a gyanús eladási folyamatok kivizsgálását.

Az ügyben, amely 2004 és 2005 folyamán zajlott, két igazgató váltotta egymást, az egymással szembefordult két társtulajdonos, Milan Lukić és Živorad Vojinović emberei, azok pedig mozgósították a saját embereiket, és hol az egyik, hol meg a másik foglalta el a gyárat, természetesen mindkét csoport a maga igazát és a gyár érdekeit hangoztatva. Mindkét fél azzal vádolta a másikat, hogy szándékosan teszi tönkre a vállalatot. Ebben a bonyolult útvesztőben sem az igazságszolgáltatás, sem a bűnüldözés nem tudott eligazodni. Miközben folyt a részvényháború – mindkét tulajdonos arra törekedett, hogy kiszorítsa a másikat –, egymásnak feszültek a dolgozók. Egyik nap még munkatársak, barátok voltak, másnap már rokonok is farkasszemet néztek egymással kerítésen innen és túl.

– Nagyjából 10,5 millió euróra rúgott az érték, amit különféle módon kiszipolyoztak a cégből. Közvetlen érintettként, akinek elvesztek a részvényei, és akinek a karrierje is kettőbe tört, szomorúan és keserű érzésekkel tekintek vissza a történtekre. Hosszú éveken át folytattunk szélmalomharcot a maffia ellen. Természetesen veszítettünk, hiszen hasonló helyzetekben csak a filmekben győzedelmeskedhet az ember. Vesztesként és kisemmizve kellett befejeznünk a harcot – nyilatkozta az ügy kapcsán a Magyar Szónak Csízik Károly, aki ebben az időszakban a Keramika igazgatóhelyettese, valamint az igazgatóbizottság elnöke volt. Hozzátette: a Keramika kifosztása nem egyedi eset. Vojislav Koštunica kormányzásának ideje alatt ez sorozatban megtörtént. Az, hogy az Európai Unió huszonnégy magánosítás felülvizsgálatát kéri, nem azt jelenti, hogy Szerbiában csak ennyi hasonló esetet tarthatunk nyilván. Sokkal több vállalatot tettek hasonló módon tönkre.

Mi és hogyan zajlott abban az időszakban a magyarkanizsai vállalatban, elolvashatják itt: Kalasnyikovos magánosítás

Hogyan vélekedik a Keramika magánosításáról és annak hátteréről Csízik Károly, a gyár egykori igazgatóhelyettese, arról itt olvashatnak: