2024. március 28., csütörtök

Amerika a szakadék szélén…

2012 már véglegesen a múlté. A mögöttünk álló esztendő pontos gazdasági mutatószámaira azonban még várni kell. Véglegesnek mondható adataink nincsenek még, de megelőlegezhető, hogy a világgazdaság egésze az elhúzódó válság ellenére növekedést produkált. A 2011-ben jegyzett 3,9 százalékos globális GDP-növekedést azonban – ez a nem végleges adatokból már így is kikövetkeztethető – nyilván nem sikerült túlszárnyalni, de még csak elérni sem. Több elemző becslését alapul véve a világgazdaság az elmúlt esztendőben valószínűleg 3–3,5 százalékos növekedést tudott elérni. Az átlagot a feltörekvő országok és Kína teljesítménye javította meg jelentősen. Utóbbi teljesítménye súlyozottan is komoly tétel, ha összességében figyelmen kívül hagynánk, növekedés helyett stagnálásról vagy csökkenésről kellene beszélni, míg az egyes országok teljesítményei merőben különbözőek. Az előző évek átlagához képest azonban Kínában is lassulást vetítenek előre a növekedési grafikonok, a nagyok közül viszonylag egészséges szerkezetű növekedést mutat az Egyesült Államok teljesítménye, elemzők szerint a FED konjunktúraélénkítésre koncentráló monetáris politikájának következtében.

Más elemzők viszont éppen ellenkezőleg, az egészséges szerkezetű növekedés helyett arról beszélnek, hogy Amerika gazdasági szempontból a szakadék felé tart, a költségvetési politika és az államadósság folyamatos növekedése miatt. Japán teljesítménye matematikailag szemlélve felkapaszkodást mutatna, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a tavalyelőtti természeti csapás bázisrontó hatásait. A lassulás tapasztalható a világgazdaságot korábban jelentős mértékben dinamizáló Brazília, valamint a „kistigrisek”, Dél-Korea, Tajvan, Hong Kong és Thaiföld teljesítményében is. Európa vált mostanára a világgazdasági válság legkomolyabb gócpontjává, ahol a grafikonokat szemlélve egyértelműen felfedezhető, hogy ebben az esetben „W” alakúvá formálódott válság mutatkozik. A 2011-ben jegyzett szerény – mintegy 1,5 százalékos növekedés után az ókontinens gazdasága 2012-ben recesszióba süllyedt.

EURÓPA A LEJTŐN...

Országonként hatalmas különbségek figyelhetőek meg: a balti térségben többnyire magas növekedést jegyezhetnek, Lengyelország, Németország, Ausztria és Szlovákia is viszonylag jól teljesített. A déli tagállamok és a periférikusnak számító országok viszont továbbra sem oldották meg gazdasági gondjaikat. Az eurózóna korábban sokat emlegetett szétesése viszont újabban ritkábban szerepel témaként, ami azt jelenti, egyelőre egyik ország kiválását sem támogatja jelentős többség. Ez az opció tehát egyelőre – legalábbis rövid idő távlatában – kizárható. Az adatok elemzésével azonban nehéz hosszú távú trendeket felfedezni, valamint mérvadó következtetéseket levonni. Egyszerre fedezhetünk fel ugyanis biztató jeleket és aggodalmakra okot adó jelentős kockázati tényezőket. Ha azoknak lesz igazuk, akik bíznak abban, hogy az Egyesült Államok a világ továbbra is legerősebb gazdaságaként 2013-ban sikeresen megvalósítja az extra mértékűnek nevezhető fiskális stabilizációt, Kína ismét produkálni tudja évtizedeken át megvalósított 8 százalék feletti növekedését, Európa gazdasága pedig Németország húzóerejével kimozdul a jelenlegi „kátyúból”, akkor a legderűlátóbb előrejelzések szerint akár a már impozánsnak tűnő, 4 százalékos globális GDP-növekedés sem kizárt.

A kockázati tényezők közül elsősorban az jelenti a veszélyt, hogy a saját gazdaságuk védelmében az országok mind gyakrabban alkalmazzák a nyílt vagy a burkolt protekcionista intézkedéseket. A világkereskedelem a protekcionizmus erősödése nyomán visszaeshet, és ez kedvezőtlen fejleményekhez vezethet. Az év utolsó napját – ami egyébként a földrajzi fekvéstől függően az ismert eltolódásokkal múlott el bolygónkon – a tőzsdei mutatók meredek zuhanása jellemezte, ami annak az egyenes következménye volt, hogy az Egyesült Államok szenátusában az év végéig nem sikerült pontot tenni a költségvetési vita végére. Az év első napján azonban a szenátus már igent is mondott a költségvetési javaslatcsomagra. A pontos részletek még nem ismertek, de kiszivárgott információk szerint az alku az állami kiadásokat csökkentő és bevételeket növelő intézkedések kiegyensúlyozott egyvelege, és két hónappal elhalasztja a költségvetési kiadások automatikus csökkentését. Ez a kockázati tényező tehát egyelőre elhárulni látszik. A világgazdaság egészének szempontjából azonban további komoly kockázatokat jelent a közel-keleti helyzet. A szíriai polgárháború eszkalálódása, az iráni fejlemények és más bizonytalansági tényezők olyan fordulatokat eredményezhetnek, amik az olajár hirtelen megugrásához vezethetnek, ami a világgazdaság növekedésének érzékeny együtthatója.

SZERBIA A SZAKADÉKBAN?

Bennünket nyilván elsősorban az foglalkoztat, mi lesz a hazai gazdasággal, hiszen sorsunk alakulása ettől függ jelentős mértékben. A hazai össztermék 2012-ben 1,9 százalékkal csökkent az előző évihez képest. Szerbia gazdasága tehát recesszióban van. December elején a szerb parlament által jóváhagyott 2013-as költségvetés viszont az idén már 2 százalékos gazdasági növekedéssel kalkulál, a GDP-arányos (tervezett) államháztartási hiányt pedig 3,3 százalékban állapították meg. Az ország tavalyi GDP-arányos államháztartási hiánya meghaladta a 6 százalékot. A kormányzati tervek szerint a hiányt az idén 3,3, jövőre 1,9. 2014-ben 1 százalékra szorítják le. Gazdasági szempontból egyébként az utóbbi időszak egyik legrosszabb évét tudhatjuk magunk mögött, és ha a kormány tervei – mondjuk úgy, nem szakszerű kifejezéssel élve – félig is megvalósulnak, az azt jelentené, kifelé evickélünk majd a szakadékból. Mert ezek szerint éppen ott vagyunk a szakadék alján, vagy mélyén. Kedvező időjárás esetén egyébként – a 2012-es évhez képest – egy mezőgazdasági szempontból kimondottan kedvező évet jegyezhetnénk, ami képletesen elegendő is lenne a félsikerhez.

Január elsejétől egyébként megszűnt a vám az EU-ból behozott csokoládéra, joghurtra, margarinra, fagylaltra, tészta- és kekszfélére, sőt még a malátaalapú sörfajtákra is. A mindennapi gyakorlatban ez azt jelenti, a vásárlók talán olcsóbban juthatnak hozzá a jó minőségű külföldi termékekhez. Másrészt a hazai gyártók fokozott konkurencia közepette lesznek kénytelenek megszervezni működésüket. Munkahelyek megszűnését is eredményezheti, bár nyilván nem emiatt lesznek (ha lesznek) tömeges elbocsátások. Ha Amerika gazdasága nem indul el a lejtőn, ha Európa gazdaságát sikerül kihúzni a recesszió csapdájából, és ha a kormányunknak lesz egy hiteles gazdaságpolitikája, akkor lehet, hogy valóban sikerül növekedési pályára állítani gazdaságunkat. Ellenkező esetben a merész tervről utólag derül majd ki, hogy ez ismét csak dajkamese volt.